Szülők, ti visszatartjátok a gyerekeiteket attól, hogy külföldre menjenek?
Olyan egyetemet végeztem, aminél már a 2. évben tudtam, hogy utálom, amit tanulok és soha nem akarok ebben dolgozni, de családi nyomásra elvégeztem, azt mondták, "majd csak jó lesz valamikor". Most, hogy végeztem, nem akarok a szakmámban dolgozni, nem is értek hozzá rendesen, így mivel az osztrák határ mellett élünk, ki akarok menni oda dolgozni (sajnos csak fizikai munkára tudnék). Mivel nem rendelkezem túl jó fizikummal, a párom pedig elég jól keres kint, csak 20 órában akarok ott dolgozni (amivel kb. 160-170 ezer Ft lenne a jövedelmem havonta), a szabadidőmben pedig másik szakmát szeretnék tanulni, amiben már volt lehetőségem kipróbálni magam és sokkal inkább tetszik. Anyám mégis be akar erőszakolni közszférába az ismerősein keresztül (a megkérdezésem nélkül intézkedik), és akárhányszor mondom neki a külföldi munkát, mindig azzal jön, hogy nem azért tanultam, hogy aljamunkát végezzek és hogy így sohasem fogom vinni semmire, meg hogy az osztrákok csak c*gány senkinek néznek engem (emiatt egyébként már szorongok is ott kint, ha beszélnem kell egy osztrákkal). Nem érti meg, mikor azt mondom neki, hogy igaz, nem ezért tanultam, de nem is azért, hogy 80 ezer Ft-tal kiszúrják a szemem (mert kiszámolták, kb. ennyit kapnék), cserébe ingyen túlórák, felelősség és közel annyi stressz, mint a fizikai munkánál. Egyszerűen nem ért meg engem, már minden nap kiabál velem. Olyanokat mond, hogy ilyen aljamunkásként hogy akarok majd gyereket vállalni (miért, 80ezer Ft-os fizetés mellé hogyan?!) meg hogy úgyis hazajövök, majd megtudom (hozzátenném, dolgoztam már kint, és bár a munka stresszes, nehéz, de a fizetés nagyon jó itthoni vizsonylatban, mi pedig még itthon maradunk).
Párom szülei hasonlóak, mikor egyszer kijelentettem, hogy nem akarom, hogy a gyerekeim is ugyanezt végszenvedjék, amit mi a párommal (hogy külföldieknél kell aljamunkát vállalnunk a pénz miatt, diplomával), és inkább külföldön szeretnénk gyereket vállalni, a párom anyja gúnyosan kinevetett.
Pedig mi a párommal mindenképpen külföldön tervezünk élni (nem feltétlen Ausztriában, inkább messzebb), de erről már beszélni sem merünk.
Más mindenki azt mondja nekünk, hogy menjünk csak, ott van legalább jövőnk, ha ott jobb életszínvonalon élhetünk, miért ne...stb. Ráadásul még csak nem is jó a szüleinkkel a kapcsolatunk, tényleg nem értem. Más szülő is ilyen?
Természetes, hogy kudarcként élném meg, ha a gyerek ennyi tanulás, a támogatásom után kimenne külföldre fizikai munkára, még ha heti 20 órába is. Pályakezdőként örülnöd kéne, hogy valaki aki történetesen az anyukád be protezsál valahová. El sem tudod képzelni, hányan örülnének a helyedben ha az egyetem után felvennék valamelyik hivatalba a szakmájába. Gyakorlat szempontjából lényegtelen, hogy eleinte mennyit fizetnek. Az életed kihívásaival neked kell megbirkóznod, ha bent van a lábad egy munkahelyen onnan sok munkával, kitartással, szorgalommal lehet feljebb jutni.
Az a baj veled, és a hasonló gondolkodású társaiddal, hogy nektek a kevés sem elég, még annyi kitartás nincsen benned, hogy megpróbálj valamit. Ezzel szemben máris is kifogásaid kikötéseid sorakoztatod. Kevés a pénz, nem fizetik mg a tudásodat. Milyen tudásról beszél te?
Bárki elvégez már egyetemet, a normatíva a lényeg mindenkit átengednek, ma meg elsőre nem másodjára igen. Erre te meg alja munkáról happogsz. Igaza van az anyádnak, nem ártott volna már régebben egy nagy büdös pofont adnia. Már az első év után el kellett volna menned dolgozni, akkor kicsit átértékelnéd a világot körülötted.
az van, hogy te egy felnőtt ember vagy.
akinek a végletekig irányítják az életét a szülei.
családi erőltetésre kellett 5 évet tanulnod, olyan dolgot, ami nem is érdekel.
most végre szeretnéd a saját életedet élni, de ezt sem hagyják.
minden lépésedet eltervezték előre a nyugdíjig.
félreértés ne essék, én nem szeretném, ha a fiatalok elhagynák az országot.
de ilyen család mellett nem csodálom, ha eszedbe jutott a menekülés.
azt kell észrevenni, hogy persze, tanulj, dolgozz kint, jó a külföldi tapasztalat, meg az is jó, ha olyat tanulsz végre, ami érdekel. hiszen 5 évet elvettek tőled!
de az anyád miatt nem kell a világ végére futni: ha megerősödsz lelkileg, meglátod, hogy ha egy országban maradsz vele, akkor is lehet élettered. csak meg kell teremteni, nem szabad hagynod magad.
Nem, nem tartottam vissza.Nem szólok bele az életébe, legfeljebb tanácsot adok, felnőtt ember.
Akkor se szóltam bele, mikor fél évet elvégzett egy fizetős főiskolán,és abbahagyta.Mondván, nem ilyennek képzelte, felesleges, és nem akarja a pénzünket feleslegesen tovább kidobni, egy haszontalan szakra.
Az éven kiment Dániába dolgozni 7 hónapra, nem tartottam vissza.Pénzt is keresett, megerősödött fizikailag, és a nyelvet is gyakorolta, tapasztalatot szerzett.Hazajött, mert nem örökre akart kimenni.Csak a kényszerűség, és a munkahelyhiány miatt ment ki külföldre.
"mint embernek, a társadalom dolgozó tagjának járó bért keveslem (tehát mindenkinek kevés ez)"
Nulla munkatapasztalattal, milyen társadalmi problémákat vélsz te felfedezni! Jól néznénk ki ha minden gyári munkás vagy varrónő így állna hozzá. Te sem itthon sem a világ végén nem fogsz érvényesülni!
Tudod miért? Mert lenézed aki kevesebb pénzért dolgozik egyetemet végzetten filozofálsz, csak ne felejtsd el semmihez nem értesz!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!