Ti mit tennétek a helyemben a mostohagyerekekkel?

Köszönöm a válaszokat. Lelkileg fel voltam készülve, hogy olyanokat kapok, hogy "én vagyok a hülye,mindenről én tehetek stb." Pozitív csalódás volt, köszönöm!

Nekem kb. tíz éve mondták, hogy ne számatsak arra, h természetes úton gyerekem lesz. De valamilyen csoda folytán mégis lett egy gyönyörűséges egészséges kislányom. Ebből következik, hogy még itt vagyok. Csak a gyedem van, abból nem tudunk egyelőre költözni (ha visszamegyek dolgozni már jobb lesz a helyzet). Régebben amikor jött a két gyerek, kimentem anyámékhoz. De most már nem beszélünk....Az összeveszéshez is igencsak köze volt a páromnak, de ez részletkérdés. Felvettünk egy hitelt, jó sokat fizetek a gyedemből (persze az anyámmal közös ház a jelzálog).Sajnos nem volt mindig ilyen a helyzet, sem a párom, sem a gyerekek részéről. Költöznék én, de belebetegszem a gondolatba már most, hogy akkor az apának joga lesz látogatni, később kötelező lesz odaadnom neki kéthetente, beleszólhat az iskoláztatásba...Én így nem tudok élni, imádom a gyerekem. Ha maradok, kap két gonosz, lusta, rosszindulatú "testvért", ha megyek, akkor meg elviheti az apja...nincs az a gyerektartás összeg, ami megérne nekem ennyit!

És valóban arra megy ki a részükről ez az egész, hogy mi végleg összevesszünk. Legalább az anyjuk verhetné a mellét.

Sajnos nem gondoltam, hogy így alakul.

Egyik válaszolónak: Természetesen ahhoz elég sunyik, hogy az apjuk előtt nem beszélnek így velem. Ő meg csak néha négyszemközt szépen, halkan elmondja nekik, hogy "ejnye-bejnye, ilyet nem szabad mondani". Az elmúlt évek alatt egyetlen rossz szót sem mondtam az anyjukra, sem a családjukra, ezért sem értem.

Persze az anyjuk jön panaszkodni az apjuknak, amikor a nagyobbik meglopja őket, elszökik plázázni, rágyújt, vagy épp iszogat egyet, meg sorolhatnám... (és még bőven az általános iskolát tapossa)

Semmire sincs tárgyi bizonyítékom sajnos, hogy hivatalosan lépni tudjak.

Utolsó válaszolónak:

Nem velünk élnek, csak a kötelező láthatás, plusz nyáron 3 hét, meg ünnepnapokon.

Az ex nem állsz szóba velem, párszor amikor találkoztunk én előre köszöntem, erre ő úgy csinált, mint aki rámköp... Minden alkalommal van szerencsém végighallgatni, hogy korcs a gyerekem, ennél gusztustalanabbat nem látott még, na meg én mi vagyok....válogatott trágár szöveggel kísérve. Ezek után nem látom esélyét, de őszintén szólva nem is vágyom rá...

Már évek óta nem voltak együtt, mikor megismertem a párom. Különben hozzá sem szóltam volna...ezért nem tennék tönkre egy házasságot!

És azért is kerültem ebbe a helyzetbe, mert jó sokáig ezt az oldalát nem ismertem a páromnak, álmomban sem gondoltam, hogy ez lesz.

Úgy sejtem, nagyrészt nők írtak választ. Nagyon köszönöm, sokat segít, hogy ne csak magamat emésszem és hibáztassam....de örülnék, ha esetleg egy férfi is válaszolna és aláírná, hogy férfi írta... :)

Érdekel minden vélemény!!!

Megjegyezném, hogy ha kiviszem a babát az utcára, tízből tíz ember állít meg és azon csodálkoznak, mennyire hasonlít egy igazi játékbabára, milyen szép stb... Ebből következtetek, hogy nem csak én látom a gyerekemet szépnek... :)

De azért akkor is borzasztóan fáj olyan sértéseket hallani, akárki is mondja....