Hogyan mondjam meg nyugdíjas anyámnak, hogy ne egyen meg mindent, hagyjon másnak is?

Üdvözletem!

Elég komoly gonddal állok szemben, és nem találok rá megoldást. Pár hónappal ezelőtt vásároltunk egy nagy családi házat. Anyukám is hozzánk költözött, hogy ne maradjon magára, egyedül egy lakásban (rezsi is magas volt, alig maradt a nyugdíjból). Szép nagy szobája van, miatta külön tusolót is csináltunk a házban. Tényleg igyekeztünk, hogy jól érezze magát, szép helyen lakjon.

A gond ott kezdődik, hogy azt vettük észre, hogy anyukám rengeteget eszik. Nem vagyunk irigyek, de ami sok, az tényleg sok. Naponta 5-6 alkalommal eszik, 6-8 szelet kenyeret, plusz minden nap főzök, velünk ebédel, emellett naponta elfogy 2-3 doboz joghurt is, észre vettük, hogy vásárol magának édességet, amit titokban eszik meg a szobájában. Bármit veszünk a hűtőbe, mire ennénk belőle eltűnik. Párom vett 4 napja 8 jégkrémet, én 1-et ettem meg, a párom 2-t, ma este már egy sem volt a fagyasztóban. 1 hét alatt elfogy egy nagy doboz vaj. Tegnap vettem egy nagy rúd téliszalámit, már csak a fél rúddal van (mi nem ettünk belőle). Ha sütök valamit, ott áll a forró tepsi felett és "mikor eszünk már? nem jó még?" Képes volt múltkor felvágni a süteményt, ami még nem állt össze, szét is csúszott az egész. A párom ma már nagyon mérges lett (a jégkrém miatt). Azt mondta, hogy beszélnem kéne anyámmal. De mit mondjak neki? Igazából már célozgattam rá, hogy nem kéne ennyit enni, mert már így is kövér, anyám sértődötten csak annyit válaszolt, hogy őt nem érdekli a súlya. Később célozgattam rá, hogy nem élünk olyan jól, hogy folyton ennyi pénzt hagyjak a boltban kajára. Ez sem hatotta meg. Tudom, hogy halálosan megsértődne, úgy fogná fel, hogy irigylem tőle a kaját. Még mikor élt apukám is folyton ezen ment a vita, hogy anyám mindent kizabált a hűtőből. Akkor, még gyerekként szegény apumra voltam mérges, hogy milyen irigy, mindent csak magának akar, sajnálja anyutól az ételt. Most látom, hogy mértéktelenül sokat eszik, és ez már nem is evés, zabálás. Egy férfinak is sok adag kaját fele idő alatt belapátolja magába, meg sem rágja, csak nyeli. Sokszor csak nézünk a párommal. Azt mondta, hogy ő nem tud lassan enni. Nem tudom mit tehetnék, de ez feszültséget okoz köztem és a párom közt is. Hogy lehet valakinek megmondani, hogy ne egyen már annyit, úgy, hogy ne azt gondolja, hogy irigy az ember?