Mit tegyek, hogy ne kötődjek az apámhoz és a családjához érzelmileg?
Apám èvekkel ezelőtt elhagyott minket. Mindig is össze- vissza csalta anyámat. Mióta az eszemet tudom, alkoholista volt. Már van egy kèt èves fia is, mègis minden nap alkoholizál. Hètvègente náluk vagyok, ilyenkor rendszerint, ha kedve tartja megaláz ès bűnbaknak titulál, rendszeresen durván kiutasít a lakásból, ha neki valami nem tetszik. Ahogy megèrkezem, máris takarítanom, főznöm kell. Trehány ès hihetetlenül fennhordja az orrát, már egy jópár ideje alig vannak tiszta pillanatai. Volt, hogy az utcán nekem jött ès kis híjja volt annak, hogy ne verjen meg. Neki rosszabb termèszete van mint nekem, kèptelen kezelni a dühèt. Èn az öcsèmet vèdem, ès ezt utálja, mert megszokta hogy mivel nyugdíjas, így mindig mindenki őèrte tegyen, de ő senkièrt.
Anyám kèt műszakban dolgozik, nehezen èlünk meg ezèrt is megyek apámhoz. Egy piacon árulom neki az összelopkodott tárgyakat, vagy èppen az èn règebbi ingóságaimat, kinőtt ruhadarabjaimat.
Nem tudom, hogy mit kellene tennem, mert már teljesen belebetegszek lelkileg az egèszbe. Nem hagyhatom, hogy az öcsèmet otthonba tegyèk. Nem engedhetem, hogy ez megtörtènjen, de mèg kiskorú vagyok így teljesen tehetetlen. Az anyja csapnivaló nőszemèly, túlzottan nem törődik vele, hiába van pènze, a keresztszüleinek kell ruháztatnia az öcsèmet, de ők nem hajlandóak magukhoz venni őt, pedig egyáltalán nem jó neki otthon.
Keresd meg a kerületi/körzeti gyermekvédelmist! Kérd meg, hogy ne mondja el, hogy te jelentetted - ehhez jogod van!!!
Az illetőt megtalálhatod a védőnőn vagy a polgármesteri hivatalon keresztül.
Egy gép elől könnyű osztani a tennivalókat. A gyámügy kihívása és bevonása nagyon-nagyon kemény dolog. Pedagógus vagyok nem a semmiből írok neked. Tudod az én Apukám is ivott. Ismerem ezt a fajta viselkedést hozzáállást dolgokhoz. Kemény élet. Sajnálom az öcsédet és elhiszem, hogy mindent megteszel annak érdekében, hogy neki jó legyen és összetartod a családot ilyen fiatalon. Én nem mondom, hogy ne járj át mert a haragtartás és elutasítás részedről semmit nem oldana meg. "Lelkis" vagy és csak otthon marcangolnád magad, hogy mi lehet a tesóddal. Igen, igaz nem a Te dolgod lenne "nevelni" és megtenni érte mindent de hidd el az élet később kárpótol mindenért amit most cselekszel és kicsit sem fogod bánni a tetteidet. Most csak a tesóddal való kapcsolatra gondolok. Apukádat már nem fogod tudni megváltoztatni. A vele való kapcsolatod úgy olvasom már csak rajta múlik a te lelkiismereted tiszta! De amit csinálsz az mindenképpen kihasználás a részükről és meg is teszik mert tudják milyen vagy úgy sem néznéd el, vagy tűrnéd a helyzetet ülve. Ami a gyámügyet illeti abban az esetben fordulnék hozzá ha állandó családi vita és verés lenne a családban azt sose hagyd. Nagy tortúra egy gyerek családból való "kiemelése" és csak "úgy" máról holnapra nem történik. Esetleg az öcséd Anyukájával nem tudsz leülni beszélni?
Ui: Minden magadban megválaszolatlan kérdésre és a mostani helyzetre évek múlva kapsz majd választ az életben. Minden okkal történik és miértje van! Ezt hidd el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!