Miért ilyen anya? Hogy lehet ennyire őskori valaki?

Nem értelek. 16 évesen a napi feladatod a tanulás, pihenés, sport. Nem kell neked hetente 2-3 alkalommal órákat tölteni a fiúval.

A havi 5 alkalom, ami mondjuk minden héten 1 nap, gondolom, hétvége, bőven elég.

Most tényleg azt gondolod, hogy anyukád neked rosszat akar? Nem lehet ennyire buta.

Anyád lehetnék, van nálad kisebb és nagyobb gyerekem is, így igyekszem megfontolt tanácsot adni neked.

Nagyon nem örülnék én ennek a szitunak amiben benne vagytok. Anyukád is rühelli, nagyon félt, de szeret is téged. Nem akarja, hogy boldogtalan légy, nyugi, csak óvni szeretne a korai csalódásoktól. Beszélj anyukáddal, hallgasd meg, és mondd el,hogy te mit szeretnél. Ha látja, hogy partner vagy a beszélgetésben, el fogja mondani neked őszintén az aggályait. Amolyan őszinte csajos beszélgetést csináljatok, de tudod ő tapasztaltabb, mint te, hallgasd figyelmesen. Ha figyelsz a szavaira, és tudatosul benne, hogy megfontolt vagy, a vége úgyis az lesz, hogy beleegyezik a sűrűbb randikba. Én legalábbis nagy nehezen, szigorúan ellenőrzött keretek között belegyeznék. Szerintem.

Tudod-e, hogy helytelenül írsz? Nézd csak, így kellene:

- ő hív le náluk

HELYESEN: ő hív le hozzájuk

-azt sem engedi,hogy nálunk jöjjön

HELYESEN: azt sem engedi hogy hozzánk jöjjön

A javítással nem akartalak megbántani.

11.

Nem, sajnálom, de tévedsz. Az én felfogásom szerint nem az éveinek a száma tesz valakit felnőtté. Elég baj, ha szerinted ez így megy...

De a kérdező igenis gyerek. És ehhez elég a fő kérdését elolvasni. Vagy szerinted az valami nagyon érett, felnőttes, felelősségteljes felfogásra/hozzáállásra utal?

"Nem, sajnálom, de tévedsz. Az én felfogásom szerint nem az éveinek a száma tesz valakit felnőtté. Elég baj, ha szerinted ez így megy... "

Én sajnállak téged, hogy egyáltalán nem tudod értelmezni, amit leírtam. Nem magyarázom el, mert hosszú lenne és felesleges.

Én még mindig csak azt tudom mondani, hogy a harcaidat meg kell vívnod, mint ahogy mi is megtettük anno. Te csak ragaszkodj ahhoz amit szeretnél, és anyukád egyre engedékenyebb lesz.

Nyáron meg ne tanulj, mert totál agymosott leszel :D

Szerintem sem az évek múlásával válunk felnőttekké, hanem kb. akkortól válunk azzá, amikor felelősségteljesen tudunk dönteni a dolgainkról, képesek vagyunk eltartani magunkat...stb. Sorolhatnám, de mindenki sejti.

Szóval, egy 17 évest én felnőttnek tartok érett gondolkodásmóddal, amennyiben a tettei ezt igazolják. Viszont egy 23 éves még nem felnőtt, - bár kívülről annak tűnik- , ha gyermeteg gondolkodással áldotta meg az ég, és otthonról osztja az észt a kisszobából.