Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Bátyám hajléktalan, szüleimet...

Bátyám hajléktalan, szüleimet nem érdekli. Mi a megoldás?

Figyelt kérdés

Pár évvel ezelőtt kezdődött amikor is a bátyám nem volt hajlandó elmenni dolgozni. Ő ezt azzal magyarázta, hogy nincs önbecsülése és személyiség zavaros. A szüleim nem hittek neki, kidobták itthonról. Azóta nem tudnak semmit róla, hogy mi van vele stb..Aztán rendőrségről értesítettek minket, hogy lopást követett el. Ez volt két éve. Nekem hiányzott mindig is jó volt a viszonyunk, szerettem. Rengeteg emlékem van róla. Nem rossz ember, és nem is egy állat, aki kegyetlenül lop-csal. Én inkább érzékeny típusnak mondanám.

Tegnap történt az, hogy megláttam az utcán, több hajléktalannal együtt. Nem tudtam, hogy mit csináljak, oda menjek e vagy sem. Féltem a reakciójától így inkább hagytam. Amúgyis apám balhézna, ha megtudná ezt. Azóta folyamatosan lelkiismeret furdalásom van. Nem tudom mit csináljak. Megszakadt a szívem amikor megláttam. Szüleim fejében ő már nem a gyerekük, de attól még az. Lehet, hogy zavaros az egész, de kérlek próbáljátok megérteni. Ti mit tennétek?


2014. júl. 1. 19:39
1 2
 11/19 anonim ***** válasza:

"Szerintem teljesen érthető a mondat."


De ki a "mi" benne?

2014. júl. 1. 22:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/19 anonim ***** válasza:
100%
Az, hogy személyiségzavaros és nincs önbecsülése, valószínű, a szüleidnek köszönhető. Ha így képesek voltak kidobni, akkor elég szívtelen emberek lehetnek. A tesódnak csak lelki támogatás kellett volna, nem pedig az, hogy kidobják. Most lehet, hogy tönkretettek egy életet. Én a helyedben felvenném vele a kapcsolatot.
2014. júl. 1. 22:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/19 anonim ***** válasza:
91%
A bátyád felnőtt ember, ha nem lenne neki jó így az élete màr változtatott volna rajta. Ha segítségre szorulna akár ő is megkereshetett volna téged. De nem tette, ne legyen miatta lelkiismeret furdalásod!
2014. júl. 2. 00:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/19 anonim ***** válasza:
17%
Mindenképp keresd meg!Szégyellhetik magukat a szüleid, ez szörnyű amit tettek!Egy életet tettek tönkre, ahogy az előttem szóló is mondja!Keresd fel, és amiben tudsz segíts neki!Ha kell lelkileg segítsd!Minél tovább marad az utcán annál jobban elfogod veszíteni, hidd el!Ha úgy látod, bátyád hajlandó lenne változtatni, és ha vissza fogadnák elmenne melózni, akkor tegyél meg mindent ennek érdekében szerintem! Bátyáddal meg legyél türelmes, nagyon sokat változhatott, kemény éveken esett át bizonyára az utcán!
2014. júl. 2. 00:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/19 anonim ***** válasza:
65%
Osztom a 13-as véleményét. Nem lehet mindenkit élete végéig pátyolgatni! Ha bátyádnak megfelel ez az életszinvonal, akkor no problem. Mindenki magáért tud csak felelősséget vállalni! Kérdező, ahogy olvasom nagyon hajlasz a megmentő szerepre... aki nem akarja, hogy megmentsék, azt nem lehet megmenteni! A bátyád féle emberek valszeg segítséget sem fogadnának el, de ha igen, akkor sem.jutna előrébb, mert könnyebb a sebeket nyalogatni.
2014. júl. 2. 08:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/19 anonim ***** válasza:
0%
Szívtelenek a szüleid,és úgy látom,te is az vagy,ha nem voltál képes odamenni hozzá!Hát akkor sz@rd le te is,és éljetek boldogan a szüleiddel hármasban,mintha szegény tesód a világon se lenne! Lehet jobb is neki a hajléktalanok közt,mint egy ilyen családban!
2014. júl. 2. 08:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/19 anonim ***** válasza:

#11


Mi = "én és a bátyád"


Ez két személy, tehát a többes szám első személy a megfelelő választás.

2014. júl. 2. 10:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/19 anonim ***** válasza:
100%
hát a személyiségzavarosok közül nem mindenki képes dolgozni, főleg nem rendszeresen. Ezt persze akinek dolga nem volt még velük, nem értheti, mert a személyiségzavar komplex. Anyuka apuka kidobás helyett elvihette volna orvoshoz, mert a személyiségzavar hatalmas szenvedést vált ki és képes gátolni a legtehetségesebb és legjobb embereket is akár olyan egyszerű célok elérésében is ami másnak mindennapos. Nem tudom mit tennék. Szerintem beszélnék vele és elmondanám, hogy érzek. A szülőknek meg a betegségéről beszélnék, és közösen rá tudnátok lehet venni Őt, hogy elmenjen pl a Thalassa házba, ahol valamennyire felépül és utána segítenék neki keresni a munkát, elkísérném pl állásinterjúra. Legtöbbször a személyiségzavaros emberek nagyon keményen képesek dolgozni, csak oda találják nehéznek az eljutást. (pl súlyos szociális szorongásnál, visszafordul az interjún az ajtóból mert félelem lesz rajta úrrá. És ezt el lehet ítélni, de attól nem lesz neki jobb.) A társadalomba vissza számára csak úgy vezet út, ha valaki kezet nyújt és a lelki problémájával foglalkozni kezd. Ne hidd el senkinek a darwini dumát!
2014. júl. 2. 22:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/19 anonim ***** válasza:
100%

Nem tudom mennyi idős az idősebb fivér de a középiskolát nem fejezte be, vagyis tini kora óta otthon van tanulni nem hajlandó dolgozni sem, és nem most kezdte, mert már az öccse is egyetemista vagyis 20-on éves lehet. A szülők is érdekesek, hogy csak úgy kitették, de mit kéne csinálniuk, eltartaniuk élete végéig? Plusz azt mondja a kérdező a szülők nem hitek neki,k vagyis nem diagnosztizálták nála a személyiségzavart. Most akkor a fivért ezt csak úgy megállapította magáról vagy tényleg beteg?


Kérdező a bátyád felnőtt ember már ő felel az életéért ha neki megfelel az utca tényleg nincs mit tenni. A másik, hogy azért légy óvatos a segítség nyújtással.

2014. júl. 7. 15:11
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!