Bátyám hajléktalan, szüleimet nem érdekli. Mi a megoldás?

Pár évvel ezelőtt kezdődött amikor is a bátyám nem volt hajlandó elmenni dolgozni. Ő ezt azzal magyarázta, hogy nincs önbecsülése és személyiség zavaros. A szüleim nem hittek neki, kidobták itthonról. Azóta nem tudnak semmit róla, hogy mi van vele stb..Aztán rendőrségről értesítettek minket, hogy lopást követett el. Ez volt két éve. Nekem hiányzott mindig is jó volt a viszonyunk, szerettem. Rengeteg emlékem van róla. Nem rossz ember, és nem is egy állat, aki kegyetlenül lop-csal. Én inkább érzékeny típusnak mondanám.

Tegnap történt az, hogy megláttam az utcán, több hajléktalannal együtt. Nem tudtam, hogy mit csináljak, oda menjek e vagy sem. Féltem a reakciójától így inkább hagytam. Amúgyis apám balhézna, ha megtudná ezt. Azóta folyamatosan lelkiismeret furdalásom van. Nem tudom mit csináljak. Megszakadt a szívem amikor megláttam. Szüleim fejében ő már nem a gyerekük, de attól még az. Lehet, hogy zavaros az egész, de kérlek próbáljátok megérteni. Ti mit tennétek?