Mindig megdöbbenek az ilyen és ehhez hasonló kérdéseken. Az apjára merjem-e hagyni a gyereket?

Én másfél évig dolgoztam Háda turkálóban. Te, amit az anyukák ott tesznek a gyerekkel, na az nem kicsit kiborító.

Árucsere napján pl. bejönnek kisgyerekkel, akár annyira kicsivel, aki még babakocsiban van, és képesek 2-3 órán át a vacak rongyok között válogatni (mintha másnap nem megint ugyanannyi ruha lenne kitéve) úgy, hogy az ilyen napokon a 700 négyzetméteres üzletben az emberek egymást tapossák, egymás kosarából, zsákjából lopkodják ki a ruhákat, nem tudsz egyenesen, egy vonalban átmenni az eladótéren, mert egy négyzetméterre jut 2-3 ember.

Levegő nincs, iszonyat meleg van, mert a légkondik nem működnek rendesen, meg ki tudja, mikor lettek utoljára kitakarítva, kosz és por van, hiába söprünk fel, mert a ruhákból a kis szöszmöszök leesnek, ahogy az emberek válogatnak, és összeállnak gusztustalan csomókba. Tulajdonképpen, egész nap söpörhetnénk, de akkor ki áll a kasszában és ki rak rendet az eladótérben?

És ha szerencsétlen gyerek elkezd sírni, akkor vagy az a válasz, hogy "jó, mindjárt megyünk" (két óra múlva távoznak is) vagy a "ne hisztizzél már, anya most vásárol". Az ilyen "anyukáknak" tudok gratulálni, hogy az a néhány retkes ruhadarab fontosabb a saját gyerekénél... *taps, taps, taps*