Mit tegyek, hogy a férjem engedjen a szülői pórázon?

A férjem katona, és nagyon szigorú a gyerekeinkkel. Végtelenül szereti őket, de jobban vigyáz rájuk, mint a szeme fényére, a lányokra különösen. Négy gyermekünk közül a két nagyobbik: a fiunk 18, a lányunk 16 éves. A fiú általában oda megy, ahová akar, már a második barátnője van, akinél ott alhat, bulizni is elmehet, persze mindig megvárja, mikor hazajön, hogy leellenőrizze, nem részeg-e, de sokkal többet enged neki, mint a lányunknak, aki nem mehet buliba, nem utazhat el a barátaival, ha lesznek ott fiúk, és most van egy barátja, akivel az apja úgy viselkedik, mint egy újonc kiskatonával, úgy is beszél vele, mondhatni, teszteli, de például a fiú nem lehet úgy nálunk, hogy ő nincs otthon, még akkor se, ha én igen, nem csukhatják be az ajtót, és kb. 15 percenként benéz hozzájuk. Tudom én, hogy félti, és nem arról van szó, hogy én nem félteném, de rendes gyerek a barátja, és már nagyon sokszor jött oda hozzám sírva a lányom, hogy nem tudnak rendesen találkozni, mert messze lakik a fiú, sétáról így szó se lehet természetesen. Én is, a fiam is, és a lányom is próbált már beszélni vele, a legtöbb esetben én tudok rá a legjobban hatni, de most hajthatatlan, nagyon sokszor próbáltam, nem tágít. Már tényleg kicsit kétségbe vagyok esve. Persze a lányomat az is nagyon zavarja, hogy a bátyja sokkal hosszabb pórázon van, mint ő.

Már nem tudom, mit kéne tennem, tennünk.