Mit gondoltok arról, ha egy szülő fenyítésképp tarkón vágja a gyereket?

A nevelőjellegű pofon, és a gyerekverés nem ugyanaz.

A sztori teljességéhez szükséges lenne az is, hogy például miért állították sarokba és vágták tarkón? Mit tett a gyerek?

A gyermek bántalmazás, az gyermek bántalmazzás!

Szégyenlem, hogy egy oldalon voltam veletek!

Csak üssétek, de egymást! Szánalmasak vagytok! Pfúújj!!!

Teljesen mindegy, ha van is nyoma, vagy ha az anya is elismeri.

Ez így ebben a formában egyáltalán nem büntetendő, szóval senki nem fog ezzel foglalkozni.

Ennél sokkal (nagyságrendekkel súlyosabb!) eseteknél jöhet a gyámhatóság.

Néha rá kell csapni a gyerek kezére, ha olyat tesz, és többszöri figyelmeztetésre sem hagyja abba.

Néha jól jöhet egy atyai saller, ami figyelmeztetőjellegű, és nem fájdalmas, inkább nyomatékos.

De ennél nem szabadna tovább menni. Nem szabad fájdalommal büntetni, főleg nem úgy, hogy a gyerek fejét verjük!

A nadrágszíjra, vasalózsinórra, fakanálra ne is térjünk ki.

Sajnálom azokat a szülőket, akiknek a fegyelmezési és nevelési eszköztára a verésre meg az ordibálásra terjed csak ki.

Az egyszerűbb emberek a gyorsan és látszólag hatásos módszereket szokták alkalmazni. A büntetés és megfélemlítés egészen gyors módszer, amivel irányítani lehet a gyerekeket. Van aki úgy gondolja, hogy az is elég ha kényszerít, semmi szükség rá, hogy a gyerek valóban akarja azt amit a szülő. Ezzel látszólag elérték a célt, és így akár még jó szülőnek is tarthatják magukat. Abba már sokan nem gondolnak bele, hogyha nem az igényt alakítják ki, hanem a rettegést, akkor később a módszer vissza fog ütni, amikor idősebb lesz a gyerek és kevésbé függ a szülőtől...

Akit ilyen módon neveltek fel annak bizonyos szinten természetesnek tűnik ez a fajta nevelés és szükségesnek is tartja.