Hogy reagálnál ha a 6 éves lányod az mondaná rád hogy olyan vagy mint egy malac? Részletesebben lent.

Te nevelted úgy, hogy nem tisztel (feltételezve, hogy komolyan sértésnek szánta), és őt bünteted? Kicsit azért magadba is nézhetnél.

És azon tűnődöm, aki 6 évesen az anyjával így beszél, az másokkal hogyan.

Szerintem túlreagáltad, kérdezô.

Sokan írják itt azt, hogy ha nem büntetjük meg a gyereket egy ilyen beszólásért, akkor egy szemtelen, kezelhetelen kis vadóc lesz belôle. Pedig ô csak ôszinte volt. Ôszinteséget büntetni pedig egyenes út a sunyi gyerekhez...

Ismerek sok ilyet. Túlszabályozott gyerekek, akik már oviban folyékonyan hazudnak, és kennek rá másra mindent.

Kérdezô: azért lásson a lányod szépnek, mert erre utasítod? Vagy pedig azért, mert szeret téged....? Hazudjon, mert neked az esik jól?

Magadban kellene helyre tenni a dolgokat. Normális, hogy kikerekedtél. Babát vársz. Ha ennyire zavar, szülés után tegyél ellene.

Elmagyarázhattad volna a lányodnak, hogy bántó dolgot mondott. Mondhattál volna errôl egy mesét. Okos kislánynak mondod, megértette volna. De így csak felesleges lelkifurdalást okoztál neki. Én biztosan bocsánatot kérnék tôle a helyedben, és átbeszélném vele.

Nekem 6 éves fiam van. Ha ilyen túlérzékeny anyuka lennék, már bediliztem volna. Remélem, nem fiút vársz... ôk ugyanis gyárilag "vadabbak" a lányoknál, és ha nem vagy rugalmas, akkor becsavarodsz majd.

Leiah: őszinteség nem egyenlő a bunkósággal. Vagy szerinted gyerekektől, felnőttektől elfogadható, hogy mennek az utcán, és mindenkinek beszólogatnak, hogy "te kövér vagy, neked zsíros a hajad, O lábad van", stb, csak mert az az igazság?

Igen, az anyukája majd le fog fogyni: de a világon sok kövér ember marad még. Nekik be lehet szólogatni, mert ez az őszinte dolog?

#35:

Nem, nem fog mindenkinek beszólogatni a kislány felnôtt korában. De nem azért, mert nem szabad, hanem azért, mert nem akar mást bántani olyan dologért, amirôl az nem tehet. Nagy különbség.

Aki kövér, az kövér. Lássuk soványnak, mert úgy illik? Nem. Inkább tanítsuk meg a gyereket az empátiára. Hogy érezze, hogy mit okoz a másiknak a csúfolkodással.

Akkor sosem fog csúfolkodni. Akkor sem, amikor hátat fordítunk neku.

Ezt, hogy elengedi a füle mellett, amit mondasz neki, majd kinövi. Csak bizonygatni akarja az idegeneknek, hogy ő milyen nagylány, milyen önálló, nem lehet irányítani, nem ugrik első szóra, inkább ő az, aki szívességet tesz, hogy végül nagy nehezen, de csak teljesíti a kérést.

A konkrét esettel kapcsolatban én sem vagyok benne biztos, hogy mi lett volna a helyes megoldás, elképzelhető, hogy ez, amit alkalmaztál főleg, hogy műsírásokat produkál a leányzó. Szóval erről nem is ejtenék szót, ez így sikerült, lehet, hogy így volt jó.

Mindenesetre az, hogy nem reagál, ha neki nem szimpatikus egyén mond valamit, az nem olyan rossz dolog szerintem. Így még jobban elkerülhető, hogy egy vadidegen elcsalja. Nem kell, hogy mindenkivel barátkozó legyen, pláne, hogy engedelmeskedjen olyanoknak, akikkel nem szívesen áll szóba. Most ha egy idegen elkezdené szólítgatni, kérdezősködni akármiről is, sokkal jobb, ha nincs belénevelve, hogy szolgai módon muszáj válaszolgatnia, csak mert ő a gyerek, a másik meg felnőtt.

Tehát én ezt nem tartom rossz tulajdonságnak.