Nektek milyen durva történetetek van, hibátok amiket a családban el követtetek (nem szándékosan), és egyik legrosszabb emléketek?

Nekem nincs ilyen, de az unokahúgomnak van.

Unokahúgom 15-16 évesen úgy érezte joga van a saját anyja (keresztanyám) magánügyébe belekontárkodnia. Kileste, elcsente a mobilját, és kikereste kivel sms-et az anyja. A neten is utánajárt, és azt a következtetést vonta le, hogy az anyja megcsalja az apját. A száját nem tudta befogni, sőt arra sem volt képes, hogy az anyja elé álljon, és rákérdezzen. Rögtön ment az apjához, és kitálalt. Elmondta amit látott, olvasott, és azt mondta az apjának, hogy anyja megcsalta. Persze lett ebből egy hatalmas balhé. El is váltak. Keresztanyám azóta sem bocsájtott meg az unokahúgomnak. Nekünk elmondta, hogy akkor amikor Móni kitálalt még nem csalta meg az apját, csak el volt keseredve, mert évek óta úgy éltek, hogy keresztapámnak egy jó , kedves szava nem volt hozzá. Éveken át még nőnek sem érezte magát mert keresztapám nem vette a fáradságot, hogy kedveskedjen neki. A vicc az egészben, hogy keresztapámnak voltak nőügyei,de erről Móni nem tudott, mert az anyja igyekezett őt megkímélni minden csalódástól.

Az eredmény annyi, hogy Móni és keresztanyám azóta sem beszélgetnek. Kereszt anyu nagyon csalódott benne, és nem engedi a közelébe mert nem bízik benne.

Igaza van.

Gondolom már nem tudod megkeresni a pénzt. Hát én is hagytam már el lakáskulcsot stb.

Meg is kaptam érte a fejmosást. Azóta jobban figyelek.

apróság..ano 200 ft volt 1 óra német (b 8-9 éves voltam) és útközben elvesztettem a pénzt.. nagyon kellemetlen volt a tanárnő előtt, még kellemetlenebb volt otthon bevallani, a szüleim abban az időben nagyon keveset kerestek, 200 ft nagyon sok volt..(főleg nekem)

viszont édesapám 60E ft-ot vesztett el '89-ben

a házat akarták bútorozni belőle, a telefonfülkében felejtette, mert nem merte az autóban hagyni, amikor telefonált...

hamar észrevették, visszamentek, még ott volt, aki utána ment be.. letagadta az illető, hogy volt ott akármi...

Én egyszer 14 évesen koleszdíjból piercinget szúrattam magamnak lakáson és elvittem a legjobb barátnőmet születésnapja alkalmából pizzázni. Akkor megfogadtam, hogy soha többet ilyesmit nem csinálok.

Amúgy én is vesztettem el pénzt, kulcsot, telefont, iratokat, nagyon is sokszor, volt, hogy nagyobb összegeket is, mint amit te, de jelentős része már akkor történt, amikor külön éltem és a lakhatásom meg a kajám függött tőle.

Aztán amikor az adott hónapban már másodjára hagytam el a szentistvánt, akkor következő fizetésemből vettem egy normális pénztárcát, amit mindig a táskámnak a megszokott belső zsebébe tettem. Azóta nem hagytam el még pénzt. Próbálj kialakítani egy rendszert ilyen fontos dolgoknak, mint kulcsok, telefon, pénz, főleg akkor, ha te is ilyen elhagyós vagy, mint amilyen én voltam. Próbálj tanulni az esetből és odafigyelni ezekre a dolgokra. "Kulcs, telefon, pénztárca, cigi", nekem ez a napi mantrám minden helyváltoztatás előtt. :)