Titeket támogattak a szüleitek a fészekrakásban? Vagy ti támogattátok/támogatnátok a gyermekeiteket?

Két gyerekkel laktunk egy lehetetlen társasházban, amikor találtunk egy 3 szobás házat a környéken. Ez éppen a hitelválság kellős közepén volt, azokban az időkben, amikor, utoljára mi is hitelképesnek minősíttettünk.

Az eladóknak sürgős volt a ház eladása, mert svájci frankos hitel volt rajta és a forint árfolyama csak esett és esett. A lakásunk viszont a kutyának sem kellett, amikor megkérdeztem apámat, tud-e kölcsönadni arra az időre, míg el nem megy a ház, hogy a megítélt hitellel együtt megvehessük a házat. Azt mondta, igen.

Leszerződtünk, kifizettünk 1,5 millió foglalót, amikor apám visszalépett.

Ott álltunk 2 gyerekkel, egy befizetett foglalóval, egy adásvételi szerződéssel, a bármikor folyósítható hitellel pénz nélkül.

Ekkor az eladó azt mondta, ha gondoljuk, a teljes foglalót visszafizeti nekünk (Isten áldja meg ezért), de az utolsó utáni pillanatban, miközben a házra sem érkezett mástól komoly ajánlat, lett vevő a lakásra, és gond nélkül tudtunk fizetni.

Apám gratulált az új otthonhoz, aminek azóta is rendszeresen, minden családi ünnep alkalmából vendége...

És született még egy gyermekünk, a férjem munkabérét 40%-kal csökkentették, a rokkant nyugdíját az új rendszerben elvették, apám meg Afrikába jár nyaralni...