Szülők! Ti miben segítitek a gyermekeiteket, akik már kirepültek otthonról és önálló életbe kezdtek? Nyújtotok nekik anyagi támogatást vagy ők segítenek titeket?

Nálunk egyikőnk sem nyújt rendszeres anyagi támogatást a másiknak. Ha szükség van rá persze adunk kölcsön és kapunk is, de nem csinálunk belőle rendszert, mindenki megél a saját bevételéből.

Egy dolgokat gyakran viszünk egymásnak, pl. zöldség-gyümölcs ami a kertben termett, ha van ismerőstől méz, lekvár áron alul akkor mindig adunk ajándékba, stb.

Minden vasárnap családi ebéd van édesanyáméknál, ehhez ő ragaszkodik és nem fogad el érte pénzt.

Más rendszeres támogatás én sem kapok, de néha van, hogy édesanyám megvesz nekem egy-egy ruhadarabot amit kinézek, vagy kisebb háztartási kellékeket.

Én hiába ajánlok fel neki bármit, nem fogadja el, ezért meglepetés szerűen szoktam neki vinni mozijegyet, könyvet, vagy a hobbijához szükséges felszereléseket.

A lányom 24 éves, a fiam 22, már saját életük van, külön élnek a párjaikkal. Én örülnék a legjobban, ha megtehetném, hogy anyagilag támogathatom őket, de sajnos nagyon rosszul állok, mert teljesen egyedül élek. Bár világ életemben szegények voltunk sajnos.

Hálád adok az égnek, hogy a gyerekeim tanult, jól kereső emberek, akiknek többet nem kell szegénységben élniük.

Szégyen nem szégyen, de ők támogatnak engem anyagilag minden hónapban 70.000 ft-tal, máskülönben nem élnék meg a rokkantnyugdíjamból.