A szülők akik a gyerekeiken akarják kijavítani saját hibáikat. Mit kellene tennem?

Nos már elég régóta rengeteg fejfájást okoz ez nekem.

20 éves vagyok,egyetemre járok(BME). Eddig jól viseltem a nyűgjeit de mostmár betelt a pohár, egyre többször kapok össze vele, én nyugodtan akarom emgbeszélni a nézeteltéréseket, de ő durva hangon válaszol. Mindig is közepes-jó tanuló voltam, régebben ezt az ő "buzdításának" is köszönhetem, hogy ösztönzött tanulni(nem gimnáziumi végzettségű), de mostmár nem birom.

Az egyetem alatt rengeteget tanultam, elképesztő mennyiségű stressz zúdul rám csak a tanulmányok, követelmény miatt, de ő ebből csak annyit vesz észre, hogy 1 tárgyból megbuktam, és ezt folyamatosan az orrom alá dörgöli...aztán vizsgaidőszak után nehogymár 1 hetet is pihenhessek..rögtön tanulni, tanulni.

Egyszerűen MINDENTŐL óvni akar, nehogy valamit saját kezűleg is megtapasztaljak ( egy sima ikea-s szék összeszerelését se tudja csendben végignézni, hogy ne szólna bele, hoyg csinálom), én meg mérnök fejemmel ezt nem tudom elviselni. Szerinte, sokkal jobb a jó tanácsot megfogadni, mint megtapasztalni az élet dolgait. Én megofntolom a tanácsokat, de ha úgy döntök, hogy mégse úgy teszek, ahogy tanácsolta, vita lesz belőle.

20 éves létemre úgy érzem, szinte a legtöbb dologért még mindig engedélyt kell kérjek, miközben én már nem így állok hozzá, de a tisztelet miatt és, hogy feleslegesen ne legyen ebből családi konfliktus, sokszor mintha valóban így tálalnám a dolgokat.

Sokszor vágyom rá, hogy kollégista legyek, de sajnos ez nem jöhet szóba, az amúgy is 30 perces út és a havi +40-50E Ft miatt, felesleges lenne.

Hogy közöljem vele a lehető legtapintatosabban, hogy ideje jelentősen visszavenni, mert próbáltam de nem jöttem rá, apróbb nézeteltérések is komoly vitába fulladhatnak, nem egyszer veszekedett velem már durván egy szaros sál felvételén.