Van köztetek, aki félt attól, hogy nem bír majd a gyerekeivel maradni, nem fogja őket eléggé szeretni, de végül belevágott, és jól sikerült?
Gyermekvállalás a tökéletes férfival, rendezett anyagi körülmények közt. A lehetőség adott volna, de nem vagyok biztos magamban. Anyámtól azt hallottam kicsi koromtól, hogy ha az emberek tudnák, hogy milyen, ha gyerekük van, sosem csinálnának. Ex-anyósom azon zokogott nekem, hogy a gyerekei elrabolták az életét. Tanulmányok szerint a gyermekszületés után a párok sosem lesznek többé olyan boldogok, mint előtte kettesben.
Én huszonéves vagyok, a karrierem miatt pár évente másik városba költöztem, és sok férfival sokféle kapcsolatom volt, de sosem voltam valami boldog. Az a gáz, hogy úgy képzelem, ha összejönne minden a karrieremmel, és kijutnék külföldre, pénzes lennék, akkor sem lennék boldog.
Most együtt vagyok egy amolyan Nagy Ő-vel, nála jobbat kitalálni sem lehetne, szeretem, úgy gondolom, jó lenne vele élni az életem, tökéletes volna apának is, látott már babával, kisgyerekkel, és azt mondja, tökéletes anya lennék.
De félek. Mi van, ha lesz gyerek, idilli boldog család, és akkor is azt fogom érezni, hogy tovább kell menni, hogy megfulladok, ha egy helyben kell ülnöm? Ő azt mondta, csak a jelenlegi városban akar élni. Mindig. Félek, hogy mivel már gyakorlott menekülő vagyok, és imádok megszabadulni a problémáktól, egyszer a családom is terhessé válna számomra.
Van itt bárki, aki hasonló gondolatairól, tapasztalatairól tudna mesélni? Ez tényleg így történik? Meg lehet azt bánni, hogy szültél? Voltak hasonló kétségeid? Hogyan alakultak a dolgok?
Akiben van annyi érzelmi intelligencia, hogy érdemi választ, tanácsot tud adni (akár férfi, akár nő), azt nagyra tartanám, a többi beszólogatós tőlem a vécén is lehúzhatja magát. Köszönöm.
válasza:En egy percig sem bantam meg a gyerekeket, pedig voltak nehezsegek boven.
Koltozni csaladdal is lehet, en a gyerekekkel koltoztem kulfoldre, egyedul, ugyhogy az apronep nem akadaly abban, hogy akarhova menjetek. Raadasul a gyerekek hihetetlenul alkalmazkodokepesek. Viszont ha onnan nem akar elmozdulni a parod, akkor abbol lesznek majd gondok.
válasza:Szerintem teljesen normális, hogy kétségeid vannak. Igazság szerint én még csak 20 éves vagyok, messze nem vagyok a gyerekvállalás környékén, de elgondolkodtatott a kérdésed. Már viszonylag hosszú párkapcsolatban élek egy olyan emberrel, akivel teljesen el tudnám képzelni a családot, minden hibájával együtt is nagyon, nagyon, nagyon jó. De valahol hasonlóképpen érzek, mint te. Nálunk apám éreztette velünk folyton, hogy felesleges teher vagyunk a számára, ráadásul átvettem egy borzalmas hibáját, mégpedig, hogy folyton menekülni akarok. A legfontosabb dolgokon és embereken kívül úgy érzem sokszor, hogy csak fulladozok, váltanék. Egy családdal ezt nem lehet megtenni, nem bújhatsz el, ha arra vágynál, nem törhetsz meg, mert hatalmas felelősség van rajtad.
Igazából bennem hatalmas a vágy a gyerekek iránt, nem arról van szó, hogy ne várnám a családalapítást. Szerintem te is úgy lehetsz, hogy ez valami egészen új, és amiben nincs tapasztalata az embernek, az idegen a számára, fél tőle. Teljesen normális. Szerintem a szívedre hallgass. Ha boldog vagy a pároddal már egy ideje, megvan az anyagi biztonság, akkor ne hezitáljatok a végtelenségig. Persze, van, aki megbánja a szülést, de olyan is van, aki megbánta, hogy nem szült a megfelelő időben, esetleg teljesen lecsúszott róla úgymond. Lehet, hogy pont gyerekekkel együtt lenne teljes az életed. :)
Bocsi, lehet nem én voltam a legmegfelelőbb válaszoló, mert nincs tapasztalatom, mindenesetre nem vagy egyedül az ilyen gondolatokkal.
válasza:Nagyon köszönöm az eddigi hozzászólásokat, értékesek nekem.
Szoktunk beszélgetni a témáról, ezzel nincs probléma, a szívemre hallgatás nem tűnik a legjobb stratégiának, mindketten nagyon pragmatikusak, logikusak vagyunk, így nem ütközik akadályba ilyenről beszélgetni.
Az jutott eszembe, kedves első válaszoló, hogy az egyetlen ember, akitől azt hallottam, élete legnagyobb kincse a gyerekei, és könny szökik a szemébe, mikor összegyűlünk, az a vér szerinti apám, akinek csak hivatalosan létezik házassága, a gyerekei, akik mellette nevelkedtek, kb. életképtelenek, a többieket meg néhány naponta látott és beszélt velünk, amikor épp arra járt anyánkkal szexelni, úgyhogy nem túl hiteles az egész.:S Ő is egy ilyen "nagy szeretet, de folytonos függetlenség" példa, nem túl szerencsés, nem tetszik.
És a külföldre költözés dolog is világos, hogy hol a probléma, erről is beszéltünk,
az eredeti kérdés valamilyen mértékű tisztázása azért is volna jó, hogy tudjam, mennyire hangolódjak rá arra, hogy a karrier lehetőségeimen gondolkodást az egy városban maradásra hangoljam. De meg kell mondjam őszintén, ehhez az egy helyben maradási félelemhez az is hozzájön, hogy rohadtul nem tetszik, ami ebben az országban zajlik. Nem tengetni akarom a napjaimat adott körülmények közé kényszerítve, hanem magam akarom megválasztani a körülményeket.
válasza:Kimondtad, gyakorlott menekülő vagy.
Tehát nem specializálódik ez a dolog a családra.
Nem muszáj gyereket vállalni, ha a gyermektelenségben gondolkodsz, akkor is félsz valamitől?
válasza:Kamu az egész kérdésed.
Egy olyan felnőtt aki úgy érez mint ahogy te, az nem nyúl úgy a gyerekekhez(mint amit írsz) csak az aki megjátsza. Szerinted mit érsz el, ha a viselkedéseddel a pasit becsapod és mások általi viselkedési formát veszel fel? Amiről te magad is tudod, hoigy gázos, hiszen már az inditó kérdésedben is utalsz rá, hogy tisztában vagy azzal hogy buksz.Ezek szerint tudtad, hogy valaki le fog buktatni. Akkor viszont vállald a kritikát.
Ne is haragudj, de nekem az a véleményem, hogy neked gyerek abszolút nem való, sőt minden gyereknek akkor teszed a legjobbat, ha mennél távolabb tartod magad tőlük.
Nem is értem minek tetted fel a kérdést. Te úgysem akarsz gyereket.
Az az ember aki megbánja, hogy gyerekei vannak az egy önző söpredék.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!