Ti fel tudtok nézni a szüleitekre?

Igen!Mert bár szegények voltunk,ők nagyon keményen dolgoztak éjjel-nappal,hogy minket, hármónkat tisztességesen felneveljenek és tanítassanak.Nekik köszönhetünk mindent,amit elértünk az életben!Törekedtünk arra,hogy sokra vigyük,és felnőttként ne kelljen nélkülöznünk.Büszkék ránk,hogy ez így is lett.Most mi támogatjuk őket!

Én 25/N,bátyám 30 éves,az öcsénk még otthon él, 16 éves.

Főként anyukámra. Bár apukám nem a legjobb döntése volt, utána mindent megtett, hogy a család működjön. Apa családja nem volt éppen példás, édesapja verte őt, az édesanyja meg nem is törődött vele (sem a tesóival), és nem mondhatnám, hogy lenne normális értékrendje, de legalább próbál együttműködni anyával. Egyik legjobb döntésüknek azt tartom, hogy forint alapú lakáshitelt vettek fel, és úgy intézik a pénzügyeket, hogy mindig tudják fizetni, a rezsivel együtt. Megtanítottak rá, hogy hogyan rendszerezzem a dolgaimat, és nevelésük hatására kifejelődött bennem egy normális problémamegoldó készség.

Leginkább azért nézek fel rájuk, mert bár látom, hogy mennyire kemény a munkájuk (mindketten fizikai munkát végeznek minimálbérért, apa nem éppen biztonságos körülmények között), mégis továbbküldtek egyetemre, megadták nekem ezt a lehetőséget, amiért többek között örökre hálás leszek nekik. Nagyon örülök, hogy eldönthettem, mit szeretnék kezdeni az életemmel, és hogy ehhez segítséget is adnak.

Főként azért nézek fel rájuk, mert mindketten megtörték a családi mintát, és szeretetben nevelnek minket a tesvéreimmel, hagynak kibontakozni. :)

20/L

anyumra nagyon: egyedül felnevelt, mindent megtett hogy boldoguljak az életben, mindenből a lehető legjobbat kaptam tőle.

apámról jót nem tudok mondani, rosszat pedig nem szeretnék.