Szülők, ti mit szólnátok ha a lányotok háztartásbeli lenne? Szégyellnétek?

Nem. Inkább félteném, hogy egyszer vége szakad.

Ha férje keres pl. kb. 300 ezer ft-t 4 főre, azt egy 10-20 évig otthon "dolgozó"nő egy válásnál vagy egy halálesetneél nem tudja elővenni.

Mivel a háztartás vezetése a háztartásbeli fő feladta, max. házvezetőnőnek állhat be gazdagokhoz, de az nem ugyanaz mint otthon főzni mosni takarítani. És azzal jó esetben ha keres 150 e ft nettót.

"Netán mert ránéznek az önéletrajzára, van benne egy csinos 5-10 éves lyuk, megkérdezik mit csinált - hát otthon ült. Jó köszönjük, másik jelentkezőt választottunk. "

Az otthon ült az a munkanelkuli, kedves. Itt, ahol en elek, a háztartásbeli nem otthon ül, hanem végzi a háztartási teendőit, foglalkozik a gyerekekkel es önkéntesként dolgozik valahol. Nincs lyuk az önéletrajzában, mert beírja az önkéntes munkáit es képzeld, máris kapkodnak érte a munkaadók.

"Szerinted milyen munkáltatónak kellene egy láthatóan naplopó, semmirekellő, lusta munkaerő?"

Most tükörbe néztél vagy mi? Miért lenne naplopo, semmirekellő vagy lusta???

#29 Én konkrétan a kérdező által említett esetre reagáltam, ahol a nő rögtön egyetem után szült, és nem dolgozik mert nem tudja mivel kéne foglalkoznia...

Hidd el, az aki kihagyott 15-20 évet, azért nem csak hogy nem kapkodnak, hanem egyszerűen nem kell a munkaerőpiacon. Az biztos, hogy a saját szakmájában nem fog tudni elhelyezkedni. Nincs semmi tapasztalata. Ha így valami beüt, kiváncsi vagyok miből élnének meg.

A konkrét példában, az a nő nem tett le semmit az asztalra. Sok önbizalma így nem lehet, ha nem mer belevágni semmibe. Az más tészta, ha valaki szereti a munkáját, el is ért valamit és utána marad otthon pár évet. Az normális. De kétlem, hogy ők otthon is szeretnének maradni életük végéig, mivel motiváltak a munkában.

Nagyon szép, hogy önkéntes munkát végzel.

"Mit tud átadni, ami értékes: az otthonteremtés örömét, a tradicionális "női feladatok" ismeretét. Emellett mivel a háztartásbeli szabadon gazdálkodik az ideje nagyreszevel, türelmesebbek, nyugodtabb a környezetével, ami szinten nem hátrány. "

Ez mind nagyon szép és jó. Erre is szükség van. De ebből állna az életed? Nem unalmas? Szakmailag hol tartasz? A gyerekek nem csodálkoznak, hogy anyu nem tud átadni nekik a nagyvilágból semmit, csak azt hogyan kell wécét sikálni?

Ha neked így jó, akkor természetesen minden rendben. Számomra furcsa csak, hogy természetes számodra, hogy a gyerekedért és a féjredért élsz. És te magad hol vagy a rangsorban?

"Ez mind nagyon szép és jó. Erre is szükség van. De ebből állna az életed? Nem unalmas? Szakmailag hol tartasz? A gyerekek nem csodálkoznak, hogy anyu nem tud átadni nekik a nagyvilágból semmit, csak azt hogyan kell wécét sikálni? "

Nos, az életem nem csak wc sikálásból áll, barmilyen meglepő. Gyerek nálunk csak egy van, o sem olyan pici mar. Reggel keltem, iskolába viszem. Bevásárolok, itthon ki takarítok, segítek az anyosomnak, ha igényli, ellatom a házi kedvenceket. Segítek a páromnak az adminisztrációban, elinteznem a hivatalos ügyeket. Ebéd utan heti harom alkalommal iskola könyvtáros vagyok önkéntes alapon, a masik ket hétköznapon pedig idősek otthonában segítek szinten önkéntesként. Ha végeztem, haza hozom a gyereket az iskolából, megbeszéljük a napi eseményeket. Vacsorát készítek, mindennap fozok, imádom es gyakran sutok is. A szabadon maradó időben internetezek, olvasok, megtanultam horgolni is. A gyerekem tisztában van vele, hogy a munka nem csak az, amiért penzt kap az ember es nemegyszer megesett mar, hogy szunetben jott velen az idosek otthonaba es szórakoztatta a lakókat.

"Ha neked így jó, akkor természetesen minden rendben. Számomra furcsa csak, hogy természetes számodra, hogy a gyerekedért és a féjredért élsz. És te magad hol vagy a rangsorban?"

Igen, nekem igy nagyon jo. Mindig ilyen életre vágytam es boldog vagyok, hogy most, negyven évesen igy élhetek. Meglepő lesz, de en vagyok az elso a magam rangsorában. Ha en nem vagyok boldog es elégedett, akkor mást se tudok azzá tenni. En vagyok az elso, azt csinálom, ami nekem jo es igy van idom, energiám es kedvem hozza, hogy a kornyezetemben élőket is boldoggá tegyem.

Miért kellene szégyellni?Értelmes emberben ilyesmit fel sem merül szégyellni.Akkor szégyelljük a nagyanyánkat is, mert az is háztartásbeli volt?

A nő első ás legtermészetesebb dolga, hogy összetartja a családot és vezeti a háztartást(ennyi elég is lenne normális esetben,nem feltétlenül jobb egy agyon emancipált nő).

"A gyerekek nem csodálkoznak, hogy anyu nem tud átadni nekik a nagyvilágból semmit, csak azt hogyan kell wécét sikálni? "

Miért, egy postás, eladó, mérnök vagy vegyész mit tud átadnia "nagyvilágból?Az sem a világról tud többet, hanem a munkaköréről, a szakmájáról.De kötve hiszem, hogy naponta arról tartana a gyerekkel eszmecserét.

Én háztartásbeli vagyok, de bármiről eltudok beszélgetni.Érdekes módon a wc-súrolás még nem volt beszédtéma nálam, köszi az ötletet, de egyenlőre még vannak érdekesebb témáim..