Ti mit tennétek a helyemben? Nagyon el vagyok keseredve.

24 éves lány vagyok. az a problémám, hogy édesapámmal nagyon ritkán jó a kapcsolatom. Nem azért, mert nem szeretném, hanem mert vele nem nagyon lehet jó kapcsolatot kialakítani, legalábbis nekem nem megy, csak akkor, ha mindig mindenben neki adok igazat. Régebben nagyon ivott, agresszív volt, kapott édesanyám is, és én is, sokszor nagyon súlyosan....akkor külön költöztünk tőle de a tűzből mentünk a vízbe. Utána az unszolás hatására, hogy már nem iszik, és jónak mutatta magát, vissza költöztünk,mert ahova mentünk, ott se volt maradásunk. Igaz, hogy már nem iszik, és csúnya dolog ilyet mondani, de most már józan bolond. Soha semmi nem jó neki, mindenki szép, mindenki jó, mindenki aranyos, és kedves meg stb, csak mi vagyunk a rosszak. ha szólok neki valamit csak felkapja a vizet, kiabál ,káromkodik, ha szépen megkérem, hogy nem- e tudna valamit megcsinálni, ami elromlott, akkor nem csinálja, mert neki arra nincsen ideje, ha még is megcsinálja,megkérdi, hogy jó -e és azt mondom,hogy nem, akkor le káromkodja meg ordibálja még a csillagokat is az égről, hogy én bamba vagyok, meg nem vagyok normális stb.... nem tudom, hogy mit kellene tennem, hogy végre egyszer engem is szeressen, de ha nem is szeret legalább ne ordibálna folyamatosan velem, velünk.Nem járok sehova, az udvarra is jó ha egy hónapba egyszer ha kimegyek. nincsenek barátaim, nem járok szórakozni, nincs barátom, csak azért, hogy ne legyen ebből is újabb perpatvar....meg az az igazság, hogy nem is akarok, nem is merek ide hozni senkit, mert csak megaláz előttük, és különféle gúnynevekkel illet,és ez egy kicsit rosszul esik... :( Elmenni innen nem tudok, mert nincs is miből, meg nincs is hova... kisírnom magam megint nem tudom, mert ha sírok még többet kapok, elpanaszolni a bánatom megint nem tudom, mert nincs kinek... se rokon, se testvér, se barát, se barátnő, se senki.... :( de az biztos, hogy egyre nehezebben tudom viselni a lelki terhet, és egyre nehezebb a felkelés is.:( már többször a fejemhez vágta, pont mikor a legrosszabb passzba voltam, hogy nekem nem kellett volna megszületnem, neki nem kellett volna engednie, hogy megszülessek ( mert, hogy születésem óta beteges vagyok ) meg, hogy mennyivel jobb lett volna, ha annak idején fiúnak szültek, akkor nem lenne ennyi baj velem. :( kérlek szépen ha csak tanáccsal is, de segítsetek nekem, hogy ti mit tennétek. köszönöm szépen. :(