Hogy vegyem rá apát, hogy vegyen nekem egy új telefont?

15 évesen elég sok mindenre vágytam. Pl. egy Avon parfümre. (kb. 3000 Ft), egy új cipőre (5-6 ezerért már kapsz a Deichmanban), de nem mindig kaptam meg. Eredmény: nyaranta dolgoztam, hogy legyen. És elmondhatatlanul örültem az első kis gagyi Samsung telefonomnak.

Na de azért egy 150.000-es telefon csak úgy? Szerinted ez normális? Persze vágyni lehet rá, de nehogy már ő legyen megsértődve, ha apuci nem veszi meg.

Megnéztem, mert nem hittem el, de tényleg annyiba kerül.

[link]

1,5 éves telefon régi? :D

én kaptam még anno 2000 környékén a szüleimtől egy siemens telefont, azt használtam 4 évig. Aztán a ballagási pénzemből vettem egy "walkman" mobilt használtan ami sajnos egy év alatt tönkre ment, úgyhogy a következő telefonom egy egyszerű 20 000 Ft-os Sony Ericsson volt. Ezt használtam, most kapaszkodj meg 5 évig. Akkor "cseréltem" le mikor már lejárt a hátulja és csak azért okostelefonra, mert nővérem nekem adta a régi okostelefonját. Na bumm. Felnőttem, SENKI sem cikizett a régi telómmal pedig mindenkinek hiper hightech volt :)

Mit vársz? A minimálbér kétszeresét kiadja valaki neked telefonra amiért nem dolgoztál meg? És még a karácsonyi és szülinapi ajándékról se mondasz le? Lehet megkapod... de ha én az apád lennék úgy röhögnélek ki, hogy elsírod magad.

Azért ne legyünk már álszentek! Gondolom, az itt válaszolók közül soha senki nem vett még úgy semmit, hogy igazából nem lett volna rá egetverően nagy szüksége, csak szeretett volna egy újabb/szebb/jobb valamit az előző helyett.

Na ugye, hogy mindenkivel előfordult már ilyen. Akkor meg ne rohanjuk le a kérdezőt.

#28 vagyok. Ettől függetlenül persze én is túlzásnak tartom, hogy másfél éve kapott egy százezres telefont, most máris ki akar harcolni egy másfélszer annyiba kerülőt. Csupán azt mondom, hogy a "miért van rá szükséged?" igazából nagyon álszent érvelés.

Az meg már csak egyéni agylövésem, hogy még ha lenne is telóra feleslegesen elszórható 150 ezrem, akkor is inkább egy androidos kütyüt vennék, mert egyszerűen jobb koncepciónak tartom.

Álszent dolog, hogy az ember azt veszi meg amire szüksége van? Na jó, néha egy-két új ruci belefér, pedig nem létszükséglet, az nem kerül ennyibe. És költse mindenki a sajátját.

A kiscsaj tényleg nem hülye. Csak egy anyagias p.csa, aki elvárja, hogy mindent a feneke alá tegyenek. Szerintetek mi lesz vele, ha apuci már nem finanszírozza az igényeit? Mert aki már most úgy gondolja, hogy alanyi jogon jár neki, az nem hiszem, hogy lejjebb adja később.

Bocs, de teljesen ki vagyok akadva a hozzáállásán, még ha meg is engedhetik maguknak a szülei. És nem azért, mert irigy vagyok, jó nekem a 4000 Ft-os Samsung is, legalább nem lesz nagy veszteség, ha a kisfiam ezt is bedobja a fürdőkádba:))