Nem bírom tovább anyámmal! Gyűlölöm és hánynom kell tőle de nincs hova mennem. Mit tanácsoltok?

Kis koromban elváltak a szüleim, mert anyám folyton megcsalta aput.Sose felejtem el amikor kb. 7 éves voltam és anyám részegen azt kiabálta az udvaron, hogy " egy gyerekf..szú a férjem, valaki ba..on szét". Apu sokáig eltűrte, hogy mindig mindenhol megalázza de egyszer csak megunta és kiköltözött Hollandiába.Tudom, hogy magával vitt volna minket de egy munkásszállón lakott, mert pénz nélkül ment ki, aztán meg anyám leszokott a piáról (nagyábból) és neki ítéltek a tesómmal, hiába mondtuk, hogy mi apuval akarunk lenni.

Anyám minden héten más pasival jött haza.Volt, hogy ott feküdtem mellette (egy szobás házunk volt) és egy vadidegen csávóval kefélt és nem visszafogodtan pedig max. 10 éves voltam.

Amikor a nővérem 18 lett csak miattam nem ment el és anyám már nem mert úgy bánni velem, mint előtte. Kicsit nyugodtabban éltünk de mindig is szégyeltem, hogy ilyen anyàm van.43 éves és bulizni jár, kirakja a mellét, mini szoknya, 6kg alapozó, 15cm-es magassarkúba.. Nem dolgozik, mert a hapsiaji fizetnek neki mindent.

Nyár végén közölte, hogy a nővéremnek el kell mennie, mert unja a pofáját de mivel k urva jó fej így segített munkát keresni neki.. Ausztriába egy mosokonyhán.Hát, nem aranyos?!

Nővérem bár, nem akart menni miattam mégis kiment, mert a pasija kidobta és nem talált itthon munkát.Ahogy kiment tesóm anyám haza állított a volt pasijával (aki két hete se volt, hogy szakított vele) és közölte, hogy Ő most már Árpika nője! (43 évesen egy 24 éves pasinak!!!) és nem érdekli se az én véleményem, se a tesómé. Minden éjjel hallom, ahogy szexelnek de nem csak én, hanem a szomszédok is (panelba lakunk).Ilyenkor mindig lemegyek a parkba még éjszaka is, mert hánynom kell ha meghallom mit művelnek.A szomszédok meg folyton kiakarnak lakoltatni a gondnokkal.

17 éves vagyok, még tanköteles és fiatalkorú.. apuhoz nem mehetek, a rokomaimhoz se, a nővérem pedig még nem állt talpra teljesen és a suli miatt hozzá se tudok.A gyámügy tud mindenről és bár, szivem szerint szivesebben lennék lakásotthonba nem tudnak elhelyezni.

Bármit megtennék, hogy megszabaduljak ettől a kúúrvától! Már az öngyilkosság is eszembe jutott de gyáva vagyok hozzá.

Még a kaját is dugdossa előlem, ruhát meg bérletett,tampont,sampont,tüsfűrdőt stb.-t is magamnak veszek pedig tudom, hogy apu küld minden hónapban gyerektartást.

Bocsánat, amièrt ilyen hosszúra sikerült!

17/L