Amit az élet nem adott meg azt én "béna" módon nem tudom megteremteni magamnak!?
Gyerek koromban elterveztem, hogy járni fogok valami edzésre, nyelvizsgázok, leteszem a jogsit még érettségi elött. Tanulmányi versenyekre járok. Egyetemre megyek, BME-t vettem célba. És mi lett belőle semmi és miért? Mert a szüleimnek nem volt pénze, ideje?, akarata engem edzésekre járatni, iskoláztatni, csak kenyér kenyérrel volt otthon, zöldségeket és gyümölcsöket alig ettem (persze chips, csoki mindig volt). Ezért elhíztam a semmi mozgás és egészségtelen kaják miatt. A szüleim kapcsolata csak rá tett egy lapáttal a helyzetemre, a mindennapos veszekedés, vacsora nem volt sose, mert ügye veszekedni fontos, ezért késő este lefekvés elött ettem, amikor már ki mertem menni a tesóimmal közös szobából. Mondtam a szüleimnek, hogy az iskolával olcsóbban tudnám lerakni a jogsit és egyébként is ismerősökkel vagyok, de nem mert nincs pénz, idő, menj anyádhoz, menj apádhoz stb. A nyelvvizsga meg fel sem merült bennem, mert egyrész meg lett mondva nekem majd akkor lesz yelvvizsgám, ha kifizetem, persze a külön órákat is. Mire végzős lettem olyan szinten megromlott a kapcsolat a szüleim között, hogy elviselhetetlen volt otthon lenni, kaja persze sose volt, csak kenyér, ha főtt ételt akartam enni akkor nekem kellett csinálni vmi tésztát meg zacskós szószt ilyenkor persze jöttek a tesók, hogy juhéé kaja. Egyetemre ugyan jártam, de közel sem arra amire szerettem volna. Egyrészt otthon és Fsz- szakra, másrészt otthon kellett maradnom. Én viszont a BME-re akartam járni ami ügye Pesten van távol az otthontól. Szép is lett volna.
Viszont ma ott tartok, hogy végre pesten dolgozok, így ha elkezdek tanulni és nem kevés pénzt és időt áldozok az ügyre akkor lehet még jogsim, nyelvvizsgám, és elkezdhetek végre a BME-re járni, talán 28 éves koromra meg is lesz a diplomám. Ami azért durva, mert lassan házasodni meg gyereket szülni kellene, a karrierem meg igazából el sincs indítva. És akkor arról nem is beszélek, hogy se autóm, se házam se semmim. A tesóim, szüleim felém se néznek, fel se hívnak egyszer se. Komolyan mondom, ha most meghalnék észre sem venné senki se, senkinek se hiányoznék. Tényleg ezt adta az élet? Az évfolyam társam meg már a második diplomájára készül és pont olyan életet vitt végig, amit én anno megálmodtam magamnak. Jah és a hab a tortán, a pasim egy idióta akire a legkisebb dologban sem számíthatok, tehát jövőt nem tervezek vele, mert nem lehet, besértődik ,ha nincs szex és akkor nem számít, hogy bankba kell menni vagy van fontosabb dolog amiben jó lenne ha egyáltalán közös nevezőre tudnánk jutni, hát nem, addig nincs megegyezés amíg nincs szex. Annyi az össz ambíciója, hogy minél több pornót tudjon nézni.
És hogy miért vagyok még mindig vele? Mert ebben a k_rva világban csak ő van nekem, hát kösz világ, hogy egy ilyen hulladékot szántál nekem.
23N
Nagyon sajnálom, hogy ilyen gyerekkorod volt, legtöbbnek ilyen , sajnos.
Buszke lehetsz magadra, hogy megis le tudtal erettsegizni, es tettél magadert.
Igy van, olyan szulök mellett, akik nem sajnaljak a penzt a gyereküktöl sokkal jobb, szebb , élhetöbb az élet.
Azert hangsulyozom, hogy nem sajnaljak a penzt, mert sok gazdag is van, akinek gyermeke turiból öltözik es nem ad zsebpenzt es a családjától mindent megvon , akik egesz mas eletszinvonalon élnek mint a háziúr.
Igen, van , aki szerencses es akinek sok jut, jobb jut.
Es van, aki valahogy csak kitapossa a maga útját!
Ehhez kivanok sok szerencset!
Neha jólesik panaszkodni es jólesik az egyutterzes, nem ertem miert kapsz ilyen kioktató, arrogans valaszokat, sajnalom
Gondolj bele, tényleg ennyire fontosak lettek volna ezek a dolgok?
Edzés, nyelvvizsga, tanulmányi verseny, jogosítvány... nem kellene ezeket a dolgokat ennyire siratnod. Elhiszem, hogy eltervezted, és rossz, hogy nem jött össze, de most mondjam, hogy vannak fontosabb dolgok az életben?
Ha van egy piacképes szakmád, megvan mindened, amire szükséged lehet, és innen felépíthetsz bármit, amit szeretnél. Olyan, mintha mindent egyszerre akarnál, de bele kellene törődnöd, hogy lehet, hogy most már nem fogsz arra az egyetemre járni, amire szerettél volna. És ha nem hajszolod a második diplomádat, kereshetsz egy normális pasit és családot alapíthatnál ahelyett, hogy 28 évesen megint lediplomázol. De meg vagy sértve, hogy szegénynek születtél, és elpocsékolod a legszebb éveidet arra, hogy megszerezz valamit, ami gyerekkorodban fontosnak tűnt? (Ne értsetek félre, a tanulás fontos.)
Vannak emberek, akiknek rossz. Nekem is anyám szült egy kupac gyereket a semmire. Az óvodában kinéztek a lyukas cuccaim miatt, az általános iskolában szintén. Megutáltak azért is, mert a többiekkel ellentétben keményen tanultam... És a vicc az egészben, hogy akármilyen okos vagyok, akármennyit tanultam, 14 évesen életképtelen szakot választottam. Szóval itt vagyok, 19 évesen, egy semmivel a zsebemben, és még csak egyetemre sem gondolhatok pillanatnyilag. Se jogsi, se barátok, se egyetem... lehetnék én is megkeseredett.
A pasidat meg dobd ki. Amíg beéred ennyivel, sosem kapsz jobbat.
Sajnos , az ilyen tanacsokkal, hogy " ébredj kiralylany" es te vagy a felelös, nem ertek egyet, mert ha valaki ilyen rossz startot kap, annak nem olyan könnyu megrazni magat es mindent megoldani, a semmiböl.
A kerdezö meg tul fiatal, es rossz volt az alap.
Persze mostantol ö a felelös, de a szulei nem adtak meg neki az alapot! Igy sok mas, aki megkapta elönyös helyzetben van hozza kepest, mint jogsi, kikepzes, utazasok , cuccok stb
Ne legyunk igazsagtalanok.
Zerorol indulni, nagyon nehez, nem épp lehetetlen, de nagyon nehez!
Egyetlen példát ragadok ki: eltervezted, hogy sportolni fogsz, de anyádék nem járattak edzésre.
Engem sem. De otthon tornáztam, kint kocogtam, a csajokkal kosaraztunk, stb..
Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.
Persze könnyebb másokra mutogatni.
23 évesen már rég a saját életed kovácsa vagy.
Nagyon sokan küldik az empatiara keptelen , kioktató, szemet karcoló tanacsaikat!
Gondolom ök se sok vállveregetést kaptak!
Szegeny csaladba szuletni , ahol meg veszekedés es szethúzas is van, egy átok!
Az ilyen csaladokból szarmazó 5-10% viszi valamire, ök a kivetelek.
Alt a többi nem, mert nemcsak anyagilag de lelkileg is taccsra tették öket.
Ezert mondom, hogy szegeny ember ne szuljön, de nincs semmi ami jobban bosszantaná az embereket, mint egy ilyen kijelentes, mert hinni akarjak, h lesz valahogy!
Kedves utolsó!
Nem sokat adok a százalékokra, de sokat sejtet, hogy átlagosan 36%-ban adsz hasznos válaszokat...
Szia !
Ellentétben ezzel a sok tahó földművelővel aki ezen az oldalon élősködik mások lelkét szaggatva, miközben azt sem látják hogy milyenek ők maguk, én megértelek téged.
Milyen igazad van abban, hogy a szülőknek nem csak gyerekcsinálásnál, hanem a felnevelésüknél is jelen kellene lenniük szívvel lélekkel. Nagyon sajnálom azokat akiknek ez nem adatott meg.
Gyermekkorodban nagyot álmodtál és én úgy gondolom, hogy ne add fel az álmaidat, SOHA !
Lehet hogy keresztbe tettek az utadon, de háríts el minden akadályt és tedd azt amit TE szeretnél !
Állj hozzá optimistán a dolgokhoz:
Van egy munkád. Oké ! Ebből már ki lehet indulni.
Költözz egy panelba, ahol a magad ura lehetsz. Persze ehhez az kell hogy páros lábbal seggbe rúgd azt aki miatt ez nem megy. Ne hagyd hogy kihasználjon !!!
Ha már van hol laknod és van mit enned, foglalkozhatsz a továbbtanulással !
Egy egyetemet megfizetni ilyen kiadások mellett nagyon húzós. Szép cél, de muszáj ? Kövezz meg ezért, de szerintem nem.
Azért tanulj tovább hogy ne kelljen proli munkát végezned !
Jogsi kérdés: Én mindennél jobban szeretnék végre jogsit és egy szép mocit, de gondolok arra is, hogy az mennyit zabál. A benzin, mint tudjuk nem valami olcsó. Addig meg ott van a tömegközlekedés.
Szóval semmi sem lehetetlen, CSAK MINDENT SZÉPEN SORJÁBAN !!!
Sőt, habár nagy akarat kell hozzá, de megpróbálhatsz fogyni is. Tudom hogy képes vagy rá...aki ekkora nyomást kibír annak ez már nem akadály !!!
Hozd egyenesbe az életed, keress egy rendes pasit aki elfogad és olyannak szeret amilyen vagy.
SOHA NE ADD FEL ! HAJRÁ !
---
Ha hiszed, ha nem:
16/F :)
Látom nagyon sok a düh benned.
Szerintem zárd le a múltad,tehetsz mást? nem.
Fogadd el, ezt kaptad,tudod milyen úton ne indulj el ,ne járd a szüleid ,testvéreid útját.
Nagyon jó,hogy van munkád-célod,lehet nehéz lesz elérni de minden nappal közelebb kerülsz hozzá.
Nem vagy elkésve semmiről és 28 évesen sem leszel lemaradva sehonnan.
Szakíts a barátoddal ha nem tisztel,nem szeret téged csak használni akar.
Még annyit,hogy gondolj bele van akinek nálad is rosszabb sors jutott(persze ez nem vigasztalhat)csak azt mondom ne fölösleges a múlton rágódni nem vezet sehová.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!