Amit az élet nem adott meg azt én "béna" módon nem tudom megteremteni magamnak!?
Gyerek koromban elterveztem, hogy járni fogok valami edzésre, nyelvizsgázok, leteszem a jogsit még érettségi elött. Tanulmányi versenyekre járok. Egyetemre megyek, BME-t vettem célba. És mi lett belőle semmi és miért? Mert a szüleimnek nem volt pénze, ideje?, akarata engem edzésekre járatni, iskoláztatni, csak kenyér kenyérrel volt otthon, zöldségeket és gyümölcsöket alig ettem (persze chips, csoki mindig volt). Ezért elhíztam a semmi mozgás és egészségtelen kaják miatt. A szüleim kapcsolata csak rá tett egy lapáttal a helyzetemre, a mindennapos veszekedés, vacsora nem volt sose, mert ügye veszekedni fontos, ezért késő este lefekvés elött ettem, amikor már ki mertem menni a tesóimmal közös szobából. Mondtam a szüleimnek, hogy az iskolával olcsóbban tudnám lerakni a jogsit és egyébként is ismerősökkel vagyok, de nem mert nincs pénz, idő, menj anyádhoz, menj apádhoz stb. A nyelvvizsga meg fel sem merült bennem, mert egyrész meg lett mondva nekem majd akkor lesz yelvvizsgám, ha kifizetem, persze a külön órákat is. Mire végzős lettem olyan szinten megromlott a kapcsolat a szüleim között, hogy elviselhetetlen volt otthon lenni, kaja persze sose volt, csak kenyér, ha főtt ételt akartam enni akkor nekem kellett csinálni vmi tésztát meg zacskós szószt ilyenkor persze jöttek a tesók, hogy juhéé kaja. Egyetemre ugyan jártam, de közel sem arra amire szerettem volna. Egyrészt otthon és Fsz- szakra, másrészt otthon kellett maradnom. Én viszont a BME-re akartam járni ami ügye Pesten van távol az otthontól. Szép is lett volna.
Viszont ma ott tartok, hogy végre pesten dolgozok, így ha elkezdek tanulni és nem kevés pénzt és időt áldozok az ügyre akkor lehet még jogsim, nyelvvizsgám, és elkezdhetek végre a BME-re járni, talán 28 éves koromra meg is lesz a diplomám. Ami azért durva, mert lassan házasodni meg gyereket szülni kellene, a karrierem meg igazából el sincs indítva. És akkor arról nem is beszélek, hogy se autóm, se házam se semmim. A tesóim, szüleim felém se néznek, fel se hívnak egyszer se. Komolyan mondom, ha most meghalnék észre sem venné senki se, senkinek se hiányoznék. Tényleg ezt adta az élet? Az évfolyam társam meg már a második diplomájára készül és pont olyan életet vitt végig, amit én anno megálmodtam magamnak. Jah és a hab a tortán, a pasim egy idióta akire a legkisebb dologban sem számíthatok, tehát jövőt nem tervezek vele, mert nem lehet, besértődik ,ha nincs szex és akkor nem számít, hogy bankba kell menni vagy van fontosabb dolog amiben jó lenne ha egyáltalán közös nevezőre tudnánk jutni, hát nem, addig nincs megegyezés amíg nincs szex. Annyi az össz ambíciója, hogy minél több pornót tudjon nézni.
És hogy miért vagyok még mindig vele? Mert ebben a k_rva világban csak ő van nekem, hát kösz világ, hogy egy ilyen hulladékot szántál nekem.
23N
válasza:
válasza: válasza: válasza:Azért nem kellene mindig másokat hibáztatni azért, mert te nem kezdtél semmit magaddal eddig.
Régebben a legtöbb családban a gyümölcs meg zöldség ritka dolog volt, a hús meg vasárnapi étel. Ennek ellenére nem voltak a legtöbben elhízva, meg akkor sem, ha kenyér, tészta meg krumpli volt a mindennapos kaja.
Ha érettségid van, akkor a szüleid azért elég sokat tettek érted, a különóra, nyelvtanfolyam, jogositvány viszont tényleg sokba kerül és azt késöbb te is meg tudod szerezni a saját keresetedböl.
Igen sokan érettségi után elmennek dolgozni és közben vagy utána tanulnak, nem ülnek évekig a fenekükön és sírnak, hogy a szülök nem teljesítették minden kivánságát.
Ha igazán akartad volna a BME-t, már régen meg lehetne a diplomád. Csak sírni könnyebb...
Az, hogy egy idiótával vagy együtt, szintén csakis a te hibád. Olyan nö, akit csak azért tart a férfi, hogy legyen kivel szexelni, arra elég negativ nevek vannak.
A szülöket okolni 14-18 évesen még lehet, utána már nem, akkortól te magad vagy a felelös az életedért. De ha neked így jó, akkor meg miért panaszkodsz? Ha meg nem tetszik, akkor szedd össze magad és kezdj el valamit CSINÁLNI, a nyafogás helyett.
válasza:Valóban könnyebb végigmenni az úton, ha van egy stabil otthon ahonnan gyerekkortól kezdve támogatnak.
De most, hogy erre rájöttél, már te is tudsz tenni érte. Tudom, hogy nehezebb így, de nem lehetetlen.
Keress olyan társakat, akik hisznek benned, de legfőképpen higgy magadban.
És ne az évfolyamtársaidhoz mérd magad, mert mindig fogsz egy jobbat-sikeresebbet találni, ami elveheti a kedvedet, hanem a korábbi önmagadhoz viszonyíts.
Igen képzeld most sokkal jobb, hogy ezt leírtam.
Amúgy azt akartam érzékeltetni, hogy a szüleim elcseszték egymás életét és csináltak 4 gyereket akiket hasonlóan sz_r emberré neveltek, mert minden kitörési, ambíciós törekvéseket csírájában elfolytottak mindanyiunkban. Ezzel szemben az évfolyamtársamék gazdagok voltak, mindig volt idő, pénz, tanulásra, egészséges kajákra.
Azért bármit mondasz a kenyér mint fő fogás reggel, délben, este nem a legideálisabb egy gyereknek.
Az meg, hogy sportoltál szegény létedre az tök jó. De én dagadt voltam nem akart senki sem barátkozni velem (nem is voltak barátaim), kinéztek tesi óráról. Nem volt sok ruhám, ami meg volt kellett az iskolába, nem izzadhattam bele, mert így is izzadtam mint állat, de ha tele izzadom azt a komoly ruhamennyiséget akkor büdös leszek és emiatt is csúfolnak. Amúgymeg a depresszióm sokat lendített a helyzeten.
Lehet kioktatni, de aki mögött olyan háttér van, hogy mindent a segge alá tolnak az össze sem hasonlítható azzal, ha le se sz-rják a fejed, nem adnak se pénzt, se törődést, se támogatást.
válasza:Nekem sem úgy alakult az életem, ahogyan terveztem, sőt... de nem szabad feladni. Ez a hozzáállásod sajnos nem vezet semmire. Felesleges azzal foglalkozni, hogy MÁSOK mit nem adtak meg neked, vagy mit tettek. Neked kell ezen most változtatni. Az élet amit "ad" azzal kell gazdálkodni, a többit meg szerezd meg.
Remélem, hogy most kiírtad magadból a gondjaidat, és kicsit jobban érzed magad. Gyűjtögess jogsira, nyelvvizsgára, és csináld meg őket (én is most jogsizom 26 évesen, 2 évig gyűjtöttem rá, de már nincs munkám, így nem tudok pluszórákat venni, pedig kéne). Jelentkezz az egyetemre, amire szeretnél. 28 évesen fejezed be, és? Munka mellett is tanulhatsz, ismerek olyat, aki munka ÉS gyerek mellett tanul, és megoldja. Vágj bele, ha ez a vágyad. A pasidat meg, ha ennyire hátráltat, dobd ki... neki is, neked is egyszerűbb lesz. Kezdj el cselekedni. :)
Jah hogy minden ami kicsit is jól sült el az életemben az a szüleim érdeme, ami meg szarul az meg mind az én hibám.
Az, hogy lelkileg hulladék vagyok az az évekig tartó "semmit sem érsz hozzáállás a szüleimtől" felém érdeme.Az, hogy leérettségiztem az csak és kizárólag az én érdemem, én tanultam egyedül még, ha közben ordítást is kellett hallanom, meg bőgést. Az Fsz szakot is csak magamnak köszönhetem, mivel senki nem mondta, hogy mit kellene csinálnom, senki nem adott só tanácsokat, senki sem NEVELT felfogtad? Bocs ha hiányolom az életemből. Nyilván nem is lett volna rá szükségem, még a végén lehet vittem volna valamire.
Ja igen és a munkámat is csak magamnak köszönhetem, mert egy büdös garast se kaptam a szüleimtől.
Fel tudjátok fogni milyen elutazni egy másik városba dolgozni úgy, hogy 10e Ft-om volt az is ösztöndíjból, 1 egész hónapra úgy, hogy semmim sem volt a szállón, se szappan se kaja se semmi.
válasza:alkoholista szulokkel nottem fel a kocsma volt a jatszoter nekunk a ropi a vacsora.Es???
egy foiskolam es egy masterem van sajat praxisom 3 nyelvet beszelek elben sportoltam az iskolan keresztul.
Zoldseget csak akkor ettem ha falun jartunk Es???
nem vagyok elhizva mert szeretem imadom a zoldseget gyumolcsot pont mert soha nem jutott.
Ettol fuggetlenul szerettem a szuleimet tiszta szivbol hiszen eletet adtak ha mast nem is.
A sorsomert csak magam vagyok felelos senki mas.Mindent magamnak koszonhetek es azoknak akik lattak hogy akarok es segitettek.
A sorsod az eleted a tied 18 utan azt kezdesz vele amit akarsz es tudsz onero a kulcs es akarat kitartas.
Barkibol lehet barmi ha van akarata.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!