Vannak itt olyanok, akik külföldön élnek, vagy nagyon messze a családjuktól?

Én június közepén költöztem külföldre, nagyon-nagyon messze. Előtte úgy gondoltam, hogy úgysem lesz honvágyam, persze hiányozni fognak szüleim, testvéreim, barátaim, nagyszüleim, de teljesen kibírható lesz majd. Viszont rá kellett jönnöm idővel, hogy ez mégsem olyan egyszerű. Például ott van az alig 2 éves öcsém, Ő hiányzik a legjobban, és eléggé félek attól, hogy mivel ilyen pici, előbb-utóbb "elfelejt" majd. Még nem tudom pontosan, mikor tudok hazamenni. Akik voltak hasonló helyzetben, mit tettek? Hogy győzték le a honvágyat, hogy lett jobb kedvük? Előre is köszönöm a válaszokat!

23/N