Szerintetek mennyi zsebpénzt kell adni egy 10 éves kislánynak?

Én sem kaptam soha zsebpénzt. Egy fillért se... Ha valamit akartam venni, elmondtam mi az és miért kell és kaptam rá pénzt.

De 5000-et egy 10 évesnek????? Mit venne belőle? Atyaég. Ja, 300 Ft egy fél literes Cappy, nem is ittam évek óta... Azzal jobban fog spórolni, ha megmutatod neki, hogy nem kell a legdrágább fél litereset venni, hanem vegyen egy középkategóriás másfelest és elég még másnapra is... Feleannyiért.

(Amíg nem olvastam el a válaszokat, nekem is 500 jutott eszembe)

Egy forintot sem adnék .

Egy 10 éves gyereknek még nem kell pénz. Ha valamire szüksége van, szól, kap, vagy megveszem én.

Vagy reggel nincs idő, kedv pl vinni otthonról innivalót, tízórait, akkor kapna.

Persze a visszajárót megtarthatná, plusz ünnepekkor úgyis kapna.

Mit szólsz ahhoz, hogy megveszed neki a másfél literes Cappy-t nagybevásárlásnál, és áttöltöd a fél literesbe?

Miért kellene neki egyáltalán vennie Cappy-t? Azt nem te veszed neki?

14 évesen harcoltam ki, hogy legyen zsebpénzem, nem tudom már mennyi volt, de nagyon kevés.

Lehet nála valamennyi pénz, de heti 5 ezer rengeteg. Az gey hónapban 20 ezer basszus. Annyit egy laziba adunk, nem egy 10 évesnek zsebpénzre:))

Persze, ha akarasz adj, de ne csodálkozz, ha ki fogják használni az osztálytársai, a gyerekek gonoszak, majd csak azért barátkoznak vele, hogy vegyen nekik is valamit, arról ne is beszéljünk, hogy ha kitudódik, hogy ennyi pénz van nála el is lophatják tőle.

Szerintem ne adj neki zsebpénzt.

Adj neki melót és a munkájáért kapjon pénzt.

Nekem mamám mindig ezt csinálta unokatesómmal és velem.

Dolgoztunk neki és fizetett érte. Jól is volt így.

A szüleimmel meg úgy voltam, hogy ha kellett valami, akkor adtak rá pénzt és megvettem. Ha nem adtak, nem vettem.

De most komolyan, mire kell egy 10 évesnek 5000 forint?

Ha nagyobb lesz, akkor kellenek majd neki ruhák, cipők meg festék meg ilyenek, azokra adj nekik pénzt.

Még jobb, ha keresel neki melót és dolgozzon meg érte.

Én például 13-14 évesen mentem füvet nyírni, fát hasogatni és havat lapátolni.

Én 10 évesen nem kaptam zsebpénzt, otthonról vittem tízórait meg teát, otthon ebédeltem, amire szükségem volt, azt megvették a szüleim, vagy én szóltam, mire volna szükségem és megbeszéltük. Nem éreztem, hogy hiányt szenvednék bármiben is.

Később, amikor kollégista lettem, megkaptam az útiköltséget hetente és kész. A koliban kaptam kaját, mindent, amire szükségem volt. Ruháim megvoltak, nem jártam vásárolgatni. Ha valami ruhára szükségem volt, megbeszéltük, megkaptam az árát, megvettem önállóan. Általában annyi pénz volt nálam, hogy egy gyógyszert meg tudjak venni, ha beteg leszek, de ennél több soha.

Így telt az életem az első ösztöndíjamig és az első keresetemig.

És ismétlem, semminek nem láttam hiányát, megbeszéltük, mire van szükségem, és amire szükségem volt, megkaptam, illetve megvettem.

Egy 10 éves gyereknek nincs szüksége zsebpénzre.

Attól függ mire költ. Én mondjuk annak a híve vagyok, hogy a gyerek nem kap zsebpénzt inkább megkapja, ami kell neki/amit kér. Nekem sosem voltak jó tapasztalataim a zsebpénzről, nekem sem volt sose és nem kellett nélkülöznöm. Ellenben a velünk egy anyagi szinten lévő zsebpénzezőknél folyton az megy (és ment is, mikor én voltam gyerek), hogy odalöknek egy kis pénzt a gyereknek és aztán bármit szeretne, akár olyat, ami szükséges, nem pedig luxus mondjuk pl. téli csizma, be van tömve azzal a szája, hogy kapsz zsebpénzt, vedd meg magadnak. Szerintem rengetegszer elmegy ebbe az irányba, hogy a gyerek zsebpénzével nem ezt-azt vesz magának, amit szeretne, amire vágyik, hanem olyat, ami szükséges, cipőt, ruhát stb.

És szerintem ettől nem lesz jobb ember, hogy a szűkös kis pénzéből kell kigazdálkodnia a ruháit. Gyerek, az isten szerelmére, a szülőnek kell gondoskodni róla, kielégíteni az igényeit, nem lerázni a gondot egy kis apróval, hogy móresre tanítsa, meg spórolásra.

Ha nincs kihagyva a pénzügyekből, nem kezelik fogyatékosnak, tudja mik azok a számlák, elviszik bevásárolni és látja mi mennyibe kerül, akkor nem lesz belőle egy buta ember, aki nem tudja semminek sem az értékét. Azt, hogy tudja nem azzal lehet elérni, hogy nem kap meg semmit, meg elnézik, hogy nincs neki valamire, és hegyi beszéd jön a zsebpénz beosztásáról.

Ezen kívül már csak azért is nyugodtabb vagyok így, mert nagyobb dolgok vásárlása így együtt történik, nem úgy, hogy összegyűjti és megveszi, hanem tudunk segíteni, tanácsot adni neki, esetleg ha a korlátozott zsebpénzéből kellene megvenni, nem is járna olyan jól, mert hiányozna még valamennyi a jobbhoz.

Nálunk kajapénz van, amit nem neveznék zsebpénznek, egyszerűen ki kell a gyereknek elégíteni az étkezési igényeit, ami nem ingyen van neki sem, ha nem visz otthonról valamit. Na most ez attól függ, hogy mit eszik a gyerek, mennyit eszik a gyerek, hol veszi a kaját, mit vesz és milyen árak mellett. Ha aztán úgy dönt, hogy nem vesz magának tízórait, hanem megtartja és vesz hazafelé újságot vagy ilyesmit, akkor ő tudja.

De aki ilyet ír, hogy elég heti 1000 forint, ha magának veszi a kaját IS az iskolába, az nem tudom látta-e már az árakat manapság? Hogy lehet heti 1000 forintból kaját IS venni meg mást is? Csoda, ha tízóraija kijön ennyiből! Ezért mondom, hogy sokszor a zsebpénzezés átmegy abba, hogy kap valamennyi pénzt a gyerek és a szülő teljesen elveszti a kapcsolatot a realitással, csak papolja, hogy ő milyen nagy lelkű ad zsebpénzt, oldja meg a gyerek abból, holott egyáltalán fel sem tűnik a szülőnek, hogy még arra is alig elég, hogy egyen, nemhogy másra.