Jogos az elvárásom?

Anyámék 4 éves koromban elváltak, azóta mindketten újraházasodtak, én anyámmal élek. Apámnak született másik 2 gyereke. Na már most apámnak volt egy lakása, ahol laktunk amíg együtt voltak+ő utána is lakott ott még vagy 5 évet. Mindig azt mondogatta hogy majd ha felnövök enyém lesz a lakás ésatöbbi ésatöbbi. Kb még 2-3 évvel ezelőtt is azt mondta, hogy legyen állásom meg családom és akkor enyém lehet. aztán kb 1-1,5 éve már elkezdte mondogatni hogy ne maradjak a településen, mert nem jó ott lakni, nincs ott semmi amiért érdemes lenne maradni. Már ez gyanús volt de nem törődtem vele. Aztán kb. fél éve elkezdte hirdetni a lakást, hogy eladná, mert az új családjával ők kertes házba akarnak költözni. Gondoltam úgysem tudja eladni válság van meg minden. Hát sikerült neki eladni végül 5,5 Milláért. És ennek tetejében nem rég láttam hogy elmentek valami 4 csillagos szállodába, holott mindig panaszkodik hogy mennyire nincs pénze... Engem nem az zavar, hogy nem vittek el, nem is mentem volna, ha hívnak, hanem az, hogy még csak meg sem kérdezte... Múltkor hívott, hogy sikerült neki eladni a lakást segítek-e neki kipakolni a pincét. Van neki ott egy babettája, kérdeztem enyém lehet-e, mindenféle kifogásokat mondott...

Szerintetek jogosan vetném fel neki, hogy ha már eladta a lakást, amit annyira ígérgetett, legalább adjon egy kis pénzt (mondjuk 100 ezret) vagy legalább azt a kva motort, amit ráadásul használt vagy 3 szor, azóta ott rohad lent, de ő azt még használni fogja, persze... műszak meg maszek meg család mellett ő még motorozni fog. És egyébként nem is az a hűdejó apa, elmegyek kéthetente megkérdezi hogy vagyok meg mi van a suliban és ennyi. Teljesen kiakaszt. Szerintetek jogosan?