Szülők! Nektek miért kell ezeket felhánytorgatni? Mire jó a lelki zsarolás?
Persze tisztelet a kivételnek.
Már annyira unom anyámat. 18/F vagyok. (jelenleg nem tudok elköltözni, ha valaki azzal jönne)
Soha nem csinálok, és soha nem csináltam semmi rosszat, mégis ha valamit el akar érni, vagy lelkileg próbál zsarolni, akkor egyből jönnek ezek:
"amíg az én kenyeremet eszed..."
"amíg az én házamban laksz..."
"amíg az én pénzemből tanulsz..."
"én, aki felnevelt..."
"én, aki ruháztat..."
"én, aki állandóan gürcöl és főz rád..."
stb stb stb.
(Ha valaki mondjuk nagyon neveletlen, vagy börtönben van, vagy hasonlók, akkor megértem.)
De másnak, aki normális, miért kell ezeket mondogatni?
Miért kell ezt állandóan felhánytorgatni?
Komolyan néha már úgy érzem emiatt, hogy még nekem kell hálálkodnom azért, mert megszült. Miért kell mindenáron beleverni a gyerekbe, hogy "igen kisfiam, mindenben anyádtól függsz" ?
Szerintem (nem tudom ti hogy gondoljátok) ez az egyik legbunkóbb dolog a szülőtől. Nem azt mondom, hogy én elvárok mindent, dehogy várok el, nem vagyok se önző, se követelőző, se semmi ilyesmi.
Miért kell ezt állandóan felhánytorgatni?
Mit gondoltok erről?
Ez bunkó dolog, vagy jogos?
Szoktam neki segíteni, de beszélni nem lehet vele.
Ha normálisan próbálok vele, nyugodt hangnemben beszélni, akkor "szállj le a magas lóról!". Ha máshogy, akkor meg "anyáddal beszélsz".
Poén az, hogy mindenkivel tud normálisan beszélni, csak velem nem. Barátja is szokott ide jönni, meg ő is néha elszokott menni a barátnőjéhez.
Ezeket a dolgokat nagyon sokan megkapják. Én is ezt hallgattam fiatalabb koromban, és az idegeimre ment. Most, hogy van már gyermekem, jöttem rá, hogy igazából mit is akartak ezzel mondani. Nemrég azon kaptam magam, hogy ugyan ezt szajkózom a 12 éves kislányomnak. Pedig valójában arra gondoltam közben, hogy ha tudná, hogy mekkora felelősség gyereket nevelni, mennyire fárasztó folyton aggódni. Mennyi energia, munka, hogy az ember bebiztosítsa mindazt, amit meg akar adni a gyerekének, és milyen szívfájdalom, mikor a gyerek mégis elégedetlen. Milyen rossz, mikor túlórázol, hogy megvedd neki a telefont, és beköpi, hogy mi ez a sz@r, a Jóska Pistának sokkal jobb telója van. Milyen rossz, mikor az ember kifizeti a számlákat, és minden centig beossza a pénzt, hogy minden nap legyen az asztalon étel, és beviharzik a gyerek, hogy adj pénzt. Ha nem tudsz, mert nincs felesleges pár ezer, akkor Te vagy a legnagyobb szemét szülő, mert a Palinak az anyja... Milyen rossz érzés, mikor jó embert akarsz faragni a gyerekből, megkéred valamire, és magasról lesz..ja a fejed, és azon töprengesz, hogy mit és hol rontottál el. Na, ilyenkor jön az, hogy
"amíg az én kenyeremet eszed..."
"amíg az én házamban laksz..."
"amíg az én pénzemből tanulsz..."
Valami okból azt gondolja, hogy hálátlan vagy. Gondolkozz el magadon. Én tudom, mert én is így voltam vele, hogy azt hittem, hogy kötelessége megadni nekem mindent, amire vágyom. Pedig nem az. Csak azért kapod meg, mert szeret. Ismerek olyan anyát, hogy műköröm, műszempilla, kozmetikus, fodrász, a 18 éves fia éhezik, és rongyokban jár. Gondolkozz el ezen.
"amíg az én kenyeremet eszed..."
A párbeszéd elejére azért kíváncsi lennék. Vagy ezt így a semmiből? Reggel így indít? Csak nem...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!