Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Alkoholista szülő mellett...

Alkoholista szülő mellett felnövők! Hogy bírtátok?

Figyelt kérdés
Adjatok tanácsokat, tippeket, mert nem bírom már... Mindenkit tönkretesz maga körül, nem fizikailag, de lelkileg igen...
2013. jún. 21. 14:37
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
100%

Nehezen és hiába nem élnek már, belőlem mégsem lesz soha normális ember. Az az örökös rettegés, hogy milyen állapotban kerülnek haza, melyikünket fogják aznap minden ok nélkül megverni (hárman vagyunk testvérek) a szégyen a szomszédaink előtt, az iskolában, az utcán, mindenhol... az érzés, hogy soha nem vagyok biztonságban, otthon sem..


Annak idején 16 évesen munkát vállaltam és elköltöztem onnan, de mai napig nem hevertem ki. Alkoholra ránézni sem bírok, társas kapcsolatokra alkalmatlan vagyok, egy szorongó, gyanakvó, bizalomra és önfeledtségre képtelen, eltorzult lelkű felnőtt lett belőlem. Nem tudok tanácsot adni, hacsak azt nem, hogy fordulj mielőbb szakemberhez (pszichológus) nehogy te is úgy járj, mint én. :( Részvétem az ellopott gyerekkorod miatt.

2013. jún. 21. 14:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:
95%

Mindkét szülőm alkoholista, de beletörődtem. Nagyjából 17 éves koromig küzdöttem az alkoholizmusuk ellen, ez akárhogy is nézem, 12 évet jelent. Persze kicsi koromban nem voltam teljesen tisztában a problémákkal, csak éreztem, hogy valami rossz.

Mostanra (18 éves vagyok) elegem lett a nevetségesen átlátszó hazugságokból, az ordibálásból, abból, hogy tök hülyének néznek. Próbálok a lehető legkevésbé törődni velük, mert semmivel se lehet őket meghatni. Egy rakás dologra nincs pénz (és nem luxuscikkekről van szó!), de piára van. Sokat tenni ellene nem tudok, már csak az tartja bennem a lelket, hogy jövőre leérettségizem, és amint lehetőségem adódik rá, lelépek innen.

A bátyám már elköltözött, ha már én se leszek itt, lesz idejük gondolkodni, hogy terrorizáltak mindkettőnket lelkileg, hogy miért is olyan a kapcsolatunk, amilyen, és miért is vagyok olyannyira bizalmatlan a világgal szemben.

Sajnos nem tudok mit tanácsolni, légy kitartó! Én megértelek. :((

18/L

2013. jún. 21. 14:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 anonim ***** válasza:
100%

Nagyon nehezen bírtam. Lelkileg teljesen tönkretett, hogy apám vert engem és anyámat. Bizalmatlan lettem mindenkivel, utálok szinte mindenki. Labilis vagyok, szinte semmi empátia nincs bennem. A jó oldala csak annyi, hogy miután apám leszokott, pozitívabban szemlélek dolgokat.

Javaslom, menj koleszba vagy ha erre nincs lehetőséged, az első dolgod az legyen, hogy elköltözöl mikor 18 leszel. Amíg otthon vagy addig csak engedd el a füled mellett amit mond(anak) neked vagy csal röviden válaszolj. Kitartást!

16/L

2013. jún. 21. 14:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 anonim ***** válasza:
100%
APámnak valami súlyos pszichés gondja lehet, azt mondja meg fogja ölni a családot és ne hirtelen felindulásból teszi sokszor mondja valamelyik nap idehozott egy fejszét.Megvert már engem is előtte anyámat,anyám testvérét. Ő állítása szerint csak azért iszik,hogy direkt tönkretegye magát. Ilyen különös világképe van,ami nem összeegyeztethető a valósággal ( mi a valóság?!) üldözési mániája is van,és rögeszmés 2.vh olvasó.. állandó veszekedések,szégyen, za én idegrendszerem kikészült nem voltak barátaim utáltl gyűlölt mindenki és a mai napig nem tudok társaságba viselkedni. Egyet elárulhatok nem az alkohol a hibás,hanem az a borzasztó hozzáállás ami egyes emberek fejében van,és ez generációról generációra öröklődik,hát én ezt megtöröm és jobb leszek,nem adom fel..Kitartást! 17/L
2013. jún. 21. 15:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 A kérdező kommentje:
Én egyetemista vagyok, félig-meddig külön élek (kollégium, de hétvégente hazajárok) Viszont két húgom még otthon van. Elszomorít a tény, hogy semmire, de semmire sincs pénz, ivászat az viszont van. Komolyan: elfog a rettegés ha valaki felemeli a hangját és én meghallom. Félek, ha csöng a telefon, mert bennem van a rettegés, hogy ismét rossz hírt kapok (legutóbb leesett a házunk erkélyéről és eltörte a lábát; azelőtt egy éjszakát ismertlen helyen töltött a közeli városban, és úgy jött haza, hogy se telefonja, se pénztárcája, de még gyűrűje se volt). Úgy érzem, hogy lassan-lassan kikészünk. Anya már idegroncs.
2013. jún. 21. 15:18
 6/11 anonim ***** válasza:
100%
Nálam is ez a helyzet lelkileg tönkretett minket ,mindenki azt mondja legyek határozottabb mivel apám miatt visszahuzodo lettem , én is ugy nöttem fel uristen hogy jön haza ,ma már nem iszik de ugy élek mellette mintha itt se lenne ,nem tudok rá felnézni mint apára!!!
2013. jún. 21. 15:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 anonim ***** válasza:
94%
Nálam csak az egyik szülő ivott, a másik asszisztált hozzá, mert ő vette a piát. Pénz sosem volt semmire kivéve a dohányra és az alkoholra. A mindennapi bizonytalanság, hogy nem tudni soha, ha hazaérek az iskolából, megnyomorított. Ma vajon részeg lesz, vagy nem? Lesz balhé vqgy nem? Ezek a kérdések foglalkoztattak egész nap. Ennek hatására zárkózott, gyanakvó, bizalomra képtelen felnőtt lett belőlem. Ezt szerintem csak alkoholisták gyerekei értik meg, mások nem. Megoldás: költözés és vissza se nézz. Csakis ő felelős a saját életéért, ez rád is igaz. Dönthetsz, hogy el kezded élni a saját életedet, vagy az alkoholista mellett leszel kiegészítő. A függő ember környezetében mindig mindenkinek a függővel kell foglalkoznia. A köenyezet a függő épp aktuális magatartásától függ, hiszen gyerek esetében pld. nem lehet nyugodt szívvel hazamenni és játszani, ha az anyuka/apuka részegen fekszik, mert ki van ütve, vagy rosszabb esetben őrjöng. Mivel ebben az esetben nem lehet mit csinálni, a gyerek megtanulja a tanult tehetetlenséget (nekem is sikerült), ami a későbbi életére, motivációira nagyon romboló hatással van. Szerencsére most már tudatosan detektálni tudom, ha épp így viselkedek. De nem mindig. Ez nem tartozott a kérdéshez, de gondoltam leírom, hogy minden alk. szülő gyereke tudja, nagyon nincs egyedül.
2013. jún. 21. 16:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 anonim ***** válasza:
94%
Nekem az apám iszik és anyám társfüggő, ezért nem tudja otthagyni. Utálom a gyerekkoromat, folyton egyedül voltam és féltem. Nem volt mellettem egy testvér, pedig nagyon szerettem volna. Apám meg állandóan megvert ok nélkül. Ennek meg is lett az eredménye, mert szépen kisiklott az életem érettségi után és alig tudtam talpra állni, azt is segítséggel. Azóta apám már meghúzta magát, mert megijedt, hogy mekkora bajt csinált, de a bizalmatlanság nem múlt el. És még mindig itthon élek, nagyon nehezemre esik talpra állni és önállónak lenni. Próbálom összeszedni magam és segíteni valahogy magamon, hogy legyen valami normális munkám és el tudjak menni innen, mert annak semmi értelme, hogy utáljuk egymást a családommal. Majd lesz saját, NORMÁLIS családom.
2013. jún. 21. 16:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 anonim ***** válasza:
kitartas! en nekem is alkoholista az apam de en emiatt ugyerzem megerosodtem..MARADJATOKEROSEK!
2013. jún. 24. 21:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 anonim ***** válasza:

Nekem az apám alkoholista. (Épp részegen őrjöng, anyámmal/velem kiabál, k.rváz minket, szóval szép az élet!) Sajnos a rosszabbik, agresszív fajtából való. Minden nap félek, hogy mire jövök haza suliból, nem merek előre programot tervezni, mert nem akarom magára hagyni vele anyámat (sok gondolkodás után rájöttem, hogy ő meg mártírszerepet játszik, így mostantól megpróbálok magamra is jobban odafigyelni, több időt a barátokkal tölteni). Tudom, hogy szüksége van rám, de 19 éves vagyok, meg kell találnom önmagamat, azzal pedig, hogy itthon szorongok, nem érhetem el a célomat. Szeptembertől egyetem, kollégium Budapesten, nagyon messze az otthonomtól. Tudom, hogy csak kéthetente lesz alkalmam hazalátogatni, előre félek, hogy mi lesz itthon kettejükkel. Ha anyám nem akar ezen a helyzeten változtatni - hiába mondom, hogy váljon el -, akkor nem is fog semmi változni, én pedig nem akarok itthon csapdába esni. Utálom az apámat, imádom az anyámat, de ez így nem mehet tovább.

Szóval az idegrendszerem kész káosz, már attól is megriadok, ha valaki véletlenül leejt egy kanalat. Megjegyzem, most is remegek.

Javasolnám, hogy zárkózz be a szobádba, hallgasd a kedvenc zenéidet. Hiába mondanám, hogy érettségi után elszabadulhatsz otthonról, csak tanulj, úgysem tudnál. (másrészt, mert már nyári szünet). Én az érettségi előtti két hétben végigszenvedtem vele, majdnem minden nap berúgott, majdnem minden nap ordítozást ment itthon, de csak sikerült megcsinálnom. Megpróbálom úgy alakítani az életemet, hogy pár év múlva ne kelljen végre függenem tőle. Szégyellem a paradicsom-piros pofáját, de ez van.

"Nem választhatod meg, hogy honnan jössz, de azt igen, hogy merre tartasz." Bölcs mondás, én eszerint élek.

2013. júl. 1. 18:55
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!