Hogyan kezeljek egy dürohamot?

Az agresszivitás hozzá tartozik az emberek életéhez. Egy gyereknek nem megtíltani, hanem kezelni kell megtanulnia, hogyan is bánjon az agressziójával.

Leginkább töled függ menniyt is engedsz meg a gyermeknek, mi a megfelelö mód nálatok az agresszió levezetésének. Most kezdi a dackorszakot (lányom lassan túl van rajta ö is 2,5 éves). Következetesnek kell lenned.

Pl nálam nem lenne megengedett, hogy megüssön, megharapjon csipjen harapjon. Ebben a szituban azt tenném, hogy mondom neki "megértem, hogy dühs vagy, de ez az anyá te már megetted a tiedet, most nincsen több" (talán a legfontosabb, hogy megértsed öt, nem kell vele egyett érteni, hanem megérteni). Aztán ha csip rug, akkor adj egy macit, a kezébe vagy egy párnát, hogy mérges vagy üsd ezt, DE anyát szigoruan tilos megütni, vagy megcsípni, itt a párna üsd azt.

Dühöngjél csak, mérges vagy megértelek.

Amit tilos, vissza ütni. Ezzel ara tanítod, hogy ha anya mérges akkor üt, ha én mérges vagyok akkor én is üthetek. Innentöl kezdve csak mindenki üt mindenkit.

Ezek nagy hisztik lesznek, hetekig, hónapokig fog tartani, de ha kitartásod van, mindig okosan reagálod le, akkor kezelhetö gyereked lesz, aki megtanulja hogyan kezelje az érzéseit. Ez nem fog menni egyik percröl másikra, lehet eléred, hogy kezelhetö lesz aztán megint vissza esik, de mindig légy kitartó.

Csokonai Vitéz Mihály válasza:

Az enyim, a tied mennyi lármát szűle,

Miolta a miénk nevezet elűle.

*

Nem igazán ellened volt ez, hanem a birtoklásvágy hozta ki. Rendszeres a "vita" egy-egy tárgyon az óvodában - ilyenkor az a leghelyesebb, ha az óvónő fogja a tárgyat és -mondva, "nem kell ez senkinek" - elteszi, nem látható helyre. Egyből elfelejtik az egész civakodást.

A fenti helyzet azért lett, mert látta a két túrót a boltban és elkönyvelte magában: ez mind az enyém.

Próbáld meg, legközelebb: tegyél egy tálra 5 süteményt és kérd meg, ossza el, hogy mindenkinek jusson. Biztos,hogy apa-anya is kap- és nagyon kicsi (később változik), egyáltalán nem biztos hogy kevesebbet,mint ő.. És elfogadnám a döntését - szóval a megosztást kellene gyakorolni. Majd alakul - lesznek mélypontok, de azért kibontakozik. Az igazságérzet velünk születik, csak fel kell növelődnie (nevelés=növelés etimológiailag összefügg:)

abban a pillanatban egy akkora maflást le kell keverni, hogy többet eszébe se jusson az anyjára támadni!

Le lehet pontozni, de néha kell egy-egy nevelő célzatú makarenkói pofon, a mihez tartást végett!

Nálunk is volt ilyen, ilyenkor rácsaptam a fenekére és otthagytam. Utána jott adni puszit. Mondtam neki, hogy csúnyán viselkedik és azért kapott, kérjen bocsánatot. bocsánatot kér, adok egy puszit és megolelem.

Igen is rá kell néha csapni a gyerekre. Aki rá hagyja a dolgokat, utána nem jon rá, hogy tizen évesen miért sz@rja le a gyerek magasról.

"#6, hidd el, hogy tudná!"

-nem nem hiszem, hanem TUDOM, hogy nem értené, mi a probléma. (Lehet, hogy egy kicsit többet foglalkoztam ilyen témákkal) Azt hitte a 2,5 éves gyerek,az övé mind a két túrór.