A kisfiam nem hajlandó elfogadni a páromat. Mit tehetnék?

Aki nincs ebben a helyzetben, nem fog tudni tanácsot adni.

Én 2 éve vagyok nevelőanya, 4 éves kora óta vagyok vele, és az apukájával. Igaz, hogy engem első perctől elfogadott. Az első időszakban mi is ismerkedtünk, én is mentem érte oviba, én is voltam vele egyedül, de nem volt soha semmi gond. Ha esetleg hisztizett valamiért, szóltam a páromnak, vagy fogtam és otthagytam. Később jött oda, amikor már megnyugodott.

Mára én vagyok a szigorúbb, "pedig nem is az én gyerekem".. De igen, az ENYÉM! Én nevelem, én vagyok vele nap mint nap. Az anyja nem látogatja már 1 éve egyáltalán. Mindegy ez, most nem tartozik ide, csak ne írjátok, hogy nem az övé. Igaz, de ő is eljuthat oda, hogy már több éve nevelő apja lesz a kisgyereknek, és akkor már az "övé" is lesz.

Azt tudom tanácsolni, hogy türelemmel legyen, főleg az első időszakban, később már teljesen más lesz. Kitartás! :-)

Az nagyon fontos, h nem szabad erőltetni - se a te részedről sem a párodéról. Az elfogadást ugyanis nem lehet kierőszakolni.

Ha már a gyerek elfogadta a párodat, akkor kezdheti el ő is nevelni.

Mi az hogy vagy beilleszkedik vagy mehet? Meg jött ment idegen?

Az természetes, hogy hozza az óvodából és vigyázz rá.

A Gyerek nem hímes tojás. Az hogy rászól valamiért, az nem túl kemény bánásmód.

Utálom, amikor gyerekesek ennyire elfogultak!

Mi az hogy a nevelő szülő meg álljon haptákban?

Arra jó a nevelőszülő, hogy pénzzel hozzájáruljon az eltartás költségeihez, az hogy a szabadidejét feláldozza más gyerekéért? Nap mint nap alkalmazkodjon?

Akinek gyereke van gondoljon arra, hogy Ő maga vállalta azt a gyereket, az Ő felelőssége. Örüljön, ha akad egy ember aki elfogadja gyerekkel.

Egy felnőtt embernek pedig szüksége van egy társra, nem csak a gyerekére.

Rendes családban is van, hogy egyszer a gyerek az első, egyszer a házastársunk.

Borzalmas ahogy a nevelőszülőkről beszéltek!

Önző, primitív felfogás!

én is ezt kérdezném, mi az h jöttment? azért gondolkozz el azon, hogy milyen idiótaságokat írsz le!!

én se vagyok jöttment!!!

te biztos, h nem vagy ilyen helyzetben, ha meg igen, sajnálom azokat a "jöttmenteket" akik az utadba kerülnek..!!

-.-'

Ha valaki a másik felnőttet nem tiszteli, nincs tekintettel annak magánszférájára, múltjára és csak kihasználni akarja a gyereke nevelése céljából, hát az emberileg annyit is ér!!

Az pedig hihetetlen, hogy aki elvált, szeretne ismét társat, szerelmet találni és ismét családot alapítani? Emellett szeretheti a gyerekét is. Ez a gyerekmánia, nevelőszülő gyűlölködés beteges! Nektek gyerekeseknek is alkalmazkodnotok kellene! Nem gondoljátok végig, hogy a másik ember mennyi mindent megtesz értetek, a gyerekeitekért! Ha pedig a nevelőszülő eltartja a gyereket, joga van nevelni és rászólnia a gyerekre. Nagyobb gyerek pedig felfoghatná, hogy sok mindenben hálásnak kellene lennie.