Mit tehetnék? Nem lehet gyerekem ezért örökbefogadtunk 1 babót. De! A szüleim nem képesek elfogadni nem szeretik. Alig látógatják.

Biztosan meg vannak zavarodva a helyzettől. Mindenesetre elnézést, hogy ezt írom, de intelligencia ill. érzelmi intelligencia kérdése is a dolog.

Az a kisbaba a te gyereked. Te fogod felnevelni, te fogsz aggódni érte, te szeretgeted, neveled, esetleg vitázol majd vele.

Gratulálni tudok neki, ha nem fogja fel, hogy te milyen állapotban vagy, minta apa...már bocsánat.

Én a helyedben nem foglalkoznék velük, majd lehet egy idő után feltűnne, hogy miért nem jár a lányom ide...

Először is, le a kalappal előttetek! Becsülöm a döntéseteket.

Apukád nem tud belenyugodni, hogy nem lesz vérszerinti leszármazottja, a te ágadon kihal a család. Sajnos ennek nem éppen kultúráltan ad hangot.

Szerintem próbálj meg beszélni vele, mondd meg, hogy szeretnéd, ha megérteni, hogy neked eü okok miatt nem lehet saját gyermeked, ezért fogadtatok örökbe egy kisbabát, akit ti sajátotokként szerettek és szeretnétek felnevelni. Boldoggá tenne, ha a fogadott gyermeked egy teljes, szerető családban cseperedhetne és kéred, hogy tegye félre minden keserűségét. Hiszen az a kicsi nem tehet a te állapotodról, sem az ő ezzel kapcsolatos bánatáról, viszont szüksége van a "nagypapájára" is. Hátha megbékél apuka és helyreáll a nyugalom.

Ezt még olvasni is borzasztó... Mi is örökbefogadni készülünk, de a családunk mellettünk áll, ők is várják már nagyon a kicsit.

(Egyébként megkérdezném apukádat, hogy kinek a f..a nedvét csókolgatná szívesen...?)

Nagyon durva, szóba sem állnék vele többet, akárhogy az apám. Ekkora sértést nem lehet elviselni!