Otthagynátok a munkátokat, és az addigi életeteket a szüleitek kedvéért?

Messze élek a szüleimtől, kb. 250 km van köztünk. Nem én terveztem így, itt kaptam állást az egyetem után, de semmi sem köt ide, csak baráti kapcsolatok. Havonta egyszer hazalátogatok, és anyu egyre gyakrabban mondogatja, hogy jó lenne, ha nem lennék olyan messze. Elmondja, hogy ha pl. gyerekem lesz, akkor messziről nem tud majd segíteni, és én sem neki, ha megbetegedne. Most, hogy éppen nincs barátom sem, talált nekem egy állást, szinte ugyanaz lenne a dolgom, mint most, csak másik cégnél. Lakhatnék otthon, nem kéne albérletre költeni. Ugyanakkor tudom, hogy 7 év önállóság után nem lenne zökkenőmentes a hazaköltözés, és igazából annak idején is örültem, hogy messze vagyok aputól, aki mindig jobban tudta, hogy mit kéne csinálnom.