Ez normális viselkedés?

Én 20 éves vagyok, de annyira az eszem nem menne el, hogy egy 30as pasival összejojjek, akinek már gyereke is van. Az már sok, ne haragudjatok meg.

Én is bármit megtennék az anyja helyében, hogy ne állapodjon meg a lányom egy olyan pasinál, aki már nem szabad ember.

Érdekes, hogy van olyan 20 éves nő (#15), aki hasonlóan beleavakozna a felnőtt lánya párkapcsolatába. Sokan mintha a középkorban élnének, úgy gondolkodnak a mai Magyarországon.

Én 52 éves családapa vagyok, de hasonló helyzetben egyszerűen kérném, hogy ha odáig jut a kapcsolat, mutassa be nekünk, mert szeretnénk megismerni. Úgy tűnik modernebb gondolkodású vagyok némelyik fiatalnál, mert abból indulok ki, hogy a gyerekem magának választ párt, nem nekem. És egyébként párkapcsolatban az a legfontosabb, hogy a másik jólelkű, tisztességes ember legyen, ill. a céljaik hasonlóak legyenek.

#17 büszke lehetsz a nagy, modern gondolkozásod miatt.

Annyira modern vagy, hogy nem tudsz gondolkozni se már. Ugyanis ez a modern világ.

Nem tudjátok a jót a rossztol megkulonboztetni, engeditek a gyerekeiteket, hogy hadd b@sszák el az életüket. Szerinted egy 20 éves nőnek arra van szüksége, hogy egy idegen gyerekével foglalkozzon? Ugyanis a pasival a gyereket is elfogadja, azt is, hogy fontosabb lesz a gyereke, mint ő maga. Egy olyan pasi, akinek már gyereke van, kötelezettségei is vannak, és az nem csak a gyerektartásban merül ki. Kell annak a gyereknek az érzelmeivel is foglalkoznia, kell azzal is foglalkoznia, hogy a gyerekének jó legyen az élete, és annyira ne érezze az apja hiányát. Képes lenne egy 20 éves, még fiatalságát élő nő elfogadni mindezt?

Vagy az lenne az egészségesebb, hogy 20 évesen találna egy magához hasonló, rendes, becsületes párt, akit már egy nő nem rágott le. És ketten építenének fel egy boldog családot, ahol nem kell más gyerekével foglalkoznia, törődnie is. Lehet "középkori" a látásmódom, de azért szerintem ez a földhözmaradottabb, józanabb gondolkodás.

Érdekes, a környezetemben ez sikerült mindenkinek. Egy vele egykoru(nagyjából, barátnőmnek a párja is 10 évvel idősebb nala. Azzal pl nincs bajom, mert nem egy már családos ember az illető) rendes embert képes volt találni mindenki, és nem kellett már stepmomot játszania egyiknek sem.

Nem az ösztönök és az érzelmek kéne vezessék az embereket, hanem a racionalitás. A boldogság az hamar elmúlik,(Persze vissza is jön, kb olyan mint egy sinus függvény. Egyszer fent, egyszer lent) de a becsület és az érték az állandó.

#18-ra:

A 20 éves felnőtt gyerekem életébe kötelező érvénnyel nem szólnék (nem is szólhatnék) bele. Véleményt természetesen lehet mondani, aggályokat megfogalmazni. De #15 konkrétan azt írta, hogy: "Én is bármit megtennék az anyja helyében, hogy ne állapodjon meg a lányom egy olyan pasinál....". Ez durva határátlépés, amit normális szülő nem tesz meg. És itt nem egy drogos, alvilági emberről van szó, hanem olyanról, akinek tönkre ment a házassága a gyerek születése után - csak szólok, hogy a mai házasságok kb. fele válással végződik.

#19 PONT EZÉRT VÉGZŐDI VÁLÁSSAL, MERT MINDENKI AZT CSINÁL AMIT AKARY ÉS CSAK AZ ÉRZELMEK UTÁN MENNEK.

Amúgy én vagyok egyszerre a 18 és a 15 is. Szerintem nekem nem sikerülne olyan gyereket nevelni, aki ennyire hülye lenne, így nem kéne beleszóljak. És van annyi eszem szerencsére, hogy tudjak úgy irányítani embereket, hogy azok észre se vegyék, hogy irányítom őket. Ha netán mégis valami hiba kerülne a gépezetbe. Tudok olyan ellenérveket felhozni neki, hogy hamar elmenne a kedve, és nem sullyednek annyira alá, mint ennek a lánynak az anyja. Az tényleg sok, tény. De azért a lány de makulátlan.