Anyám reakciója és viselkedése normális szerintetek?

Sziasztok! A történet elején kezdeném. A barátommal már hónapok óta együtt voltunk, amikor úgy döntöttünk, hogy eljött az ideje annak, hogy a szüleinknek is elmondjuk, hogy vagyunk egymásnak. A szüleimmel jól is indult eleinte, a barátom nálunk ebédelt, beszélgettünk. Majd egy idő után a szüleim feldobták, hogy aludjon nálunk a barátom. Eléggé furcsáltam, mert elég konzervatívak, vagyis, csak az anyukám. nos, ebből egy elég borzalmas nap sikeredett. Másnap reggel, amikor a barátom nálunk aludt, anyám elkezdett háborogni, hogy miért nem a kanapén aludt, pedig egy szóval sem mondta ezt nekünk. Megfenyegetett, hogy mivel ennyire ráérek, másnaptól mehetek a földekre kapálni meg amúgy is rossz hatással van rám a barátom, a tanulmányaimat illetően ( kitűnő tanuló vagyok). majd ahogy telt az idő, a barátommal úgy éreztük, hogy készen állunk arra, hogy szeretkezzünk. Ezzel nem is volt gond, egészen addig, amíg ki nem derült, hogy kiszakadt az óvszer. Eléggé pánikba estünk és reméltük, hogy anyám segítene nekünk, hogy ne legyen nagyobb baj, ugyanakkor csak azt kaptam, hogy a világ k*rvája vagyok és hogy szégyent hoztam rá. Ezután eltiltott minket a barátommal, de mi tartjuk egymással a kapcsolatot, hiszen nagyon szeretjük egymást. Az eset már több, mint fél éve történt, de ma reggel anyám meglátta facebookon, hogy a barátommal ismerősök vagyunk és elkezdett fenyegetőzni meg hogy szégyen vagyok stb. Őszintén bevallom, már nagyon nehezen viselem ezt a kegyetlenséget, amit nap, mint nap kapok tőle. Nem csak ebben, hanem abban is, hogy például a szülinapjára vett ajándékot, amit tőlem kapott szinte meg se nézte és konkrétan félredobta... Folyamatosan azt kapom tőle, hogy szégyen vagyok, elrontom az életem és szinte mindennel is megvádol. Pedig nagyon is igyekszem jól alakítani az életemet, rengeteget tanulok, segítek nekik, ápolom őket, amikor betegek, de valahogy nem elég... Nem tudom, hogy járt-e már valaki hasonló cipőben, de nagyon örülnék, ha adnátok pár tanácsot, elmesélnétek saját történeteket. Köszönöm előre is.