Azok a diákok, akik gyenge tanulók, tényleg nem érdemlik meg, hogy a szüleik elvigyék őket valahova szórakozni/megkapjanak valamit, amire már régóta vágynak?

Anyukád vagy a főnököd? A munkafelügyelőd?

Anyukád mit kezdett volna egy problémás gyerekkel? Mi a párommal nem ezt valljuk.

Én úgy gondolom, hogy minden gyereket saját magához kell viszonyítani. Az első gyerekem nehezen tanult. Ha hármast vagy négyest kapott, akkor nagyon örültem, mert tudtam, hogy neki abban sok munka van benne. Ha egyest vagy kettest kapott, akkor azért már nem örültem. A második gyerekem fele annyi munkával négyes, ötös, de inkább ötös és alig tanul. Nála a hármas már rossznak számít. Ha a saját kèpességeikhez képest nem teljesítenek és 💩-nal bele a dolgokba, akkor igen, megvonások következnek.

3, a problémás meg a lusta nem ugyanaz.

A saját teljesítményéhez mérten kell jutalmazni. Ha tudna többet is, de lusta volt/ nem érdekelte stb. akkor igen "büntetném" azzal, hogy bizonyos privilégiumokat nem kap meg. Cserébe a jó teljesítményért jutalmaznám.

Igaza volt anyukádnak. Egy dolgod volt, tanulni. A tanulás akarás kérdése. Ha nem is értettem, bemagoltam sokszor, megkaptam az ötöst és kész. Mert meg akartam.

Az átlagom 4-es 5-ös közt volt, az esetek többségében 4,5 felett. De engem meg is vertek mikor úgy gondolták hogy mehetne jobban is, sőt a szomszédok, ismerősök csak a trágyát hallották rólam mennyire rosszul tanulok, olyannyira hogy nemhogy az egyetemi diplomát nem akarták elhinni hanem azt se igazán mikor általánosból gimnáziumba mentem

Fiam ADHD-s hiperaktív. Na ha kettest vagy hármast kap, akkor rossz tanuló. Ezek szerint nem kaphat semmit.

9, nem vagy túl okos, ugye?