Ha az apjuk csak jelképes ajándékot tud adni a gyerekeinek, akkor már nem is szeretheti őket?

Na de ki nevelte erre őket? Egyébként a 20 ezer forintos ajándék teljesen jó. Mi nem állunk rosszul anyagilag, mégsem fogok többet költeni fejenként a srácokra (5 kamasz fiunk van), mert így is belefulladunk a fogyasztói dömpingbe és pont nem akarom, hogy ebben mérjék az ünnepeket, hogy most lehet tartani a markukat. Zsebpénzt sem kapnak, jó jegyekért meg házimunkáért lehet plusz "keresetük". De egyébként is, amit értelmesnek, szükségesnek tartok, azt úgyis megkapják. Pl. kondibérlet vagy ecsetkészlet, ki mire áhítozik. Pont ahogy azt főzöm, amit szeretnek, de azért egészségesen is kell enniük.

Aki annyira önállónak tartja magát, hogy se tanulni, se dolgozni nem akar, azt ellátni sem kell majd 18 éves kora után. Most meg el lehet tőle venni a telót és hasonlók. De alapvetően rendszeresen beszélgetni kellene velük, érdeklődni, amihez meg bizalom kell mindkét irányból. Ami meg évek alatt alakul ki, nem egyetlen atyai prédikáció hatására.

De embereket 😄.

1 anyuka húzzon el dolgozni.

A beteg gyerek az apánál van, alig kap rá pénzt (beteg gyerek mellett nem olyan könnyű dolgozni és erre nem lehet felkészülni sem sok esetben) és mivel a kedves anyuka nem fízet rá semmit ezért ennyi jár a másik 2 gyereknek, mint gyerektartás.

2 három ekkora gyerek mellett nincs olyan, hogy anyuka nem tud dolgozni.

A kicsi jön át a legkevesebbszer, mert ő még suliba jár.."

Ezek szerint a 2 nagy suliba se jár és hasonlóan az anyjukhoz dolgozni se akar, lusták mint a dg.