Most ezt jól érzem, hogy kisemmiztek? Mit tehetek?

Van egy kétgenerációs ház, alsó rész nagyszülőké volt, felső a mi családunké (anya, apa, gyerekek).

Nincs két külön lakássá nyilvánítva.

Nagyszülők nem élnek már, az alsó részt apám örökölte pont.

Anyám màr meghalt, így a felső szint eszerint oszlik (apàm meg mi köztünk).

Többen vagyunk testvérek, nem rég apám kitalálta, hogy odaajándékozza a kedvenc gyerekének a házat, az otthonunkat, azt amiben felnőttünk. Úgy van beadva, hogy csak az alsó szintet adja oda neki, de valójában a felső szinten is van a kedvenc gyerekének még tulajdonjoga.

Apám élete végéig ott élhet, mint haszonélvező. Nekünk többieknek egy picike rész maradt csak meg, de nem apám, hanem anyám felől mindössze, ami egy szobát takar kb.

Jogilag felfogtam hogy ez szabályos, mert tulajdonképpen a saját döntése kinek mit ad ajándékba a tulajdonából. De akkor is, ez milyen undorító dolog?

Nem is házról van szó, meg örökségről. Hanem a tény, hogy apám akiben megbíztam, akiről úgy gondoltam, hogy mindig hazamehetek hozzá, mindegy hány éves vagyok, hiszen az otthonom, most fogja magát és mindent elvesz tőlem is, mert egy másik gyerekét jobban szereti.

A fenti picike szoba részével semmi nem vàltozott, az eddig is anyám felől az enyém volt.

Igazából nem értem az egészet ez mire jó? Arra is gondoltam hogy apám megint ivott, aztán részegen rábeszélte a kedvenc gyereke hogy adja neki oda a házat.

Nem írtam alá még semmit, szóval nem hatályos meg érvényes még, szeretném, ha módosítanák annyiban a szerződést, hogy a fenti részről teljes egészében lemond a kedvenc gyereke, az alsót puszira megkapta ajándékba, minek neki a felsőből is még tulajdonjog. Persze ez nem tetszik nekik és én vagyok a mocskos szar most.

Nagyon igazságtalannak tartom, mondhatjuk, hogy kisemmiztek. Ha jelenleg nem a páromnál élnék, akkor utcára tettek volna.

És persze lehet mondani, hogy de ott a párom, van hol éljek akkor mit akadékoskodok, de ez most nem a pàrom vagyonáról, lakásáról szól. Az otthonomhoz akkor is van jogom nekem is, ha már máshol élek, mert felnőttem.

Sokkal igazságosabb lett volna, ha az egész házat eladja apám úgy ahogy van és akkor mindenkinek jogosan kifizeti a részét, ő meg vesz egy pici lakást/hàzat magának.

Sajnos a kis fenti szoba résszel anyum felől, nem megyek semmire. Nem fogok haza költözni, főleg hogy évek óta nem is vagyok szívesen látva otthon vendégként sem. Ez apám kedvenc gyereke miatt van, ugyanis bármi van sosem vàr apám szívesen haza.

Tavaly karácsonykor kérdeztem hogy szenteste mikorra menjek át, és azt a választ kaptam, hogy ne menjek, mert a kedvence nem szereti ha ott vagyok, ezzel ő nem tud mit csinálni, inkább ne menjek.

Simàn semmibe vesz.