Van itt köztetek olyan akit saját apja ellen neveltek kiskora (9-10 éves kora) óta? Akit nagyon megutált abban az időben, de igazából nem volt rá különösebb oka? Később hogyan alakult a viszonyotok? Milyen ember vált belőled?
Figyelt kérdés
Akár az anya vagy nagyszülők nyomására. Néha tudtatok csak találkozni, de akkor sem beszéltél hozzá sokat és kellemetlenül érezted magad a társaságában. Sírtál ha találkozni kellett vele. Köszönöm a válaszokat.okt. 9. 14:25
11/21 anonim 
válasza:
válasza:5 éves korom óta hallgatom (évekig napi szinten), hogy apám ilyen-meg olyan. Ha valamit nem jól csináltam, akkor anyám hozzámvágta, hogy olyan vagyok, mint a köcsög apám.
Tényleg nem egy szent ember, de 22 éve hallgatni már baromi unalmas.
Az sem normális viszont, hogy napi szinten hülyére vert a saját anyám. Közben meg habzó szájjal a másikat szidni...hát...
12/21 A kérdező kommentje:
#10-es. Ha mondjuk csak anyukád szídott volna akkor egy idő után az apukádhoz "húztál" volna? Vagy fordítva?
okt. 10. 06:51
13/21 A kérdező kommentje:
*az apukád ellen
okt. 10. 06:53
14/21 Metionin válasza:
válasza:#12. Nem tudom. Anyám többet és hangosan szidta apámat, mert alkoholista és hogy miatta vagyunk csórók. Apám csak ilyen szarkasztikusan beszólogatott amikor anyám megvert és sírtam, hogy na, ezért nyalsz neki, miközben üt? Anyámnak is beszólogatott, hogy na ezért kellett annyira a gyerek, hogy most meg ütöd? De sosem védett volna meg és ezért haragudtam. Szóval mindkettőre haragudtam más-más okból, ez pedig független volt attól, hogy épp melyik mit mondott a másikra. Apámhoz a kezdetekben jobban húztam, ő volt velem otthon, sosem bántott nem kiabált, bár sokszor felelőtlen volt, annak a súlyát akkor még nem éreztem. Anyámtól mióta az eszemet tudom, féltem, amikor közeledett az idő hogy hazajöjjön vagy oviból hazavigyen, már gyomorgörcsöm volt. Ahogy idősödtem, kiszerettem apámból mert láttam én is a problémát de anyámhoz nem kerültem közelebb, így ott maradtam a kettő között ütközőnek úgy, hogy egyikhez sem álltam közel.
15/21 A kérdező kommentje:
Engem az aggaszt, hogy abban nő fel a gyerekem, hogy apa ilyen meg olyan. Nyilván nem vagyok tökéletes, vannak hibáim. De ezer éves dolgokra hivatkozni felfújnibés kiforgatni szerintem nem normális. Ha velem van a gyerekem normálisan próbálok vele kommunikálni, kedves vagyok hozzá, próbalok a kedvében járni, de totál elutasít. Pedig régebben nagyon jól megvoltunk. Félek ez örökre így marad már, ötletem sincs mit tehetnék.
okt. 10. 12:27
16/21 anonim válasza:
válasza:Ha keveset van veled, akkor nagyon nehéz ennek ellendolgozni.
Váltott nevelés nem működhetne?
17/21 A kérdező kommentje:
Sajnos az a baj, hogy konkrétan utál. Egyáltalán nem is akar velem lenni. Ha nálam alszik előtte való napot végig sírja. 10 éves, már csak abban bízom, hogy kinövi. Mert ha meg túl erőltetem, hogy márpedig akkor is velem lesz, az olaj a tűzre.
okt. 10. 13:15
18/21 anonim válasza:
válasza:Nagyon-nagyon sajnálom!:(
Hogy kinövi-e... én attól tartok, ez csak el fog mélyülni. Bár ahogy nő, egyre jobban fog látni a pályán és talán lejön neki, hogy amit az anyja sustorog neki, az nem biztos, hogy úgy van és igaz.
19/21 anonim 
válasza:
válasza:18.: Ki lehet nőni. Én felnőttként jöttem rá arra, hogy az anyám, aki apám ellen nevelt, milyen természet volt és megjavult a kapcsolatom az apámmal.
20/21 anonim válasza:
válasza:Persze. csak a gyerek még csak 10 éves. Még soká lesz felnőtt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!