Ha úgy érzem, hogy megromlott a viszonyunk, akkor én vagyok a hibás?
Bár mindig szerettem a szüleimet és ők is engem, de a kapcsolatunk már gyermekkorom óta hideg velük. A magánéleti problémáimat, gondolataimat soha nem osztottam meg velük, én úgy nőttem fel, hogy normálisnak tekintem, hogy ezeket magamban kell lerendezni. Erre nagyon pontosan emlékszem, hogy miért. Óvodás voltam és volt egy kislány aki tényleg a legszebb volt. Most, több mint 20 év múltán pedig egy gyönyörű nő lett. Ezt büszkén elmondtam az apámnak, hogy ő a szerelmem. Erre ő leszólt, hogy ne is gondoljak én a lányokra még, majd 18 évesen. Ez nagyon bennem maradt. Sokszor rácsodálkoztam, hogy másoknak milyen nyílt a kapcsolata a szüleivel.
Aztán ahogy múltak az évek úgy jött el a pályaválasztás időszaka. Anyám mindig azzal nyaggatott, hogy márpedig belőlem tanár kell hogy váljon. Soha nem akartam az lenni, de gondoltam legyen, adok neki egy esélyt és megpróbálom az egyetemen beiratkoztam a tanárképzőre is mellékesen. Gyűlöltem mindig is, persze, hogy nem lettem az. Ezt mikor végérvényesen elmondtam szerintem nagyon megharagudott rám. Mindegy mit dolgoztam azóta, (27 vagyok most) semmi sem jó, minden alávaló, csak a tanári szakma lett volna a csúcs. A végső löketet az adta meg, amiért én is haragszom most már, hogy a saját keresetemből jóformán nem vehetek semmit, amit szeretnék. Értem ezalatt a hobbi űzését. Nem keresek rosszul, nem vagyok amúgy sem egy herdálós típus akinek kifolyik a kezéből a pénz és azért van is megtakarításom. Soha nem támogattak, amit nem is bántam, mert mindig úgy alakítottam, hogy jusson az ilyen "értelmetlen potyaságokra". Most már azonban, ha szeretnék költeni néhány százezer forintot, akkor szabályosan tiltják és zsarolnak, hogy míg itthon élek és eszek, addig nem fogok semmire költeni, aminek semmi értelme. Más korombeli vígan éli az életét, akkor is, ha otthon élnek. Ez nagyon rosszulesik, mert nincs senkim, nincs hova költözzek, az amúgy jó munkám is helyhez köt.
Nem is nagyon beszélek velük, bár nem mutatom különösebben, de haragszom rájuk mélyen.
Nyilván ettől vannak problémásabb kapcsolatok is, de nekem ez így is elég.
Figyelj, ez a te oldalad, mi nem látunk bele a részletekbe.
De azért ne csak őket okold, hogy 27 évesen még dedósként kell élned.
Szerinted mi a különbség egy gyerek meg egy felnőtt férfi között?
Mikorra tervezed, hogy felnősz végre?
Annyiban vagy hibás, hogy gyerekként viselkedsz, ők meg így kezelnek.
Ők nem fognak változni, úgyhogy neked kell, ha nem akarsz örökre így élni.
MINDEGY már, hogy kinek a hibájából és mikor romlott meg a kapcsolatotok. (Amit leírsz, az a te nézőpontodból jogosnak látszik.)
A pályaválasztásodat nem igazán értem, miért nem választottál neked tetsző továbbtanulást!? Már akkor sem voltál kisgyerek.
Most FELNŐTT vagy (elvileg), akkor legjobb, ha LEVÁLSZ a számodra kényelmetlen családról, elköltözöl és éled a magad életét. Ha van munkád, tudsz takarékosan gazdálkodni, akkor nyugodtan a magad lábára állhatsz. Próbálj barátot, barátnőt keresni, korodbeli kapcsolatokat építeni - és élj úgy, ahogyan szeretnél.
Nem kell örök harag, végleges drámai szakítás a szüleiddel, egyszerűen csak felnőtt vagy, a magad ura lehetsz.
Lelkizés sem kell! Egymást vádolni semmi értelme, csak fájdalmat okozhat. De ha igényled, és hajlandók rá, megpróbálhatod kitárgyalni velük, mit hogyan látsz. Talán megtudod, ők hogyan látják a dolgaidat. Sosem késő megérteni egymást, mégis ők a családod!
27 vagy, már rég el kellett volna költöznöd, főleg, ha nem tetszenek az otthoni dolgok.
Jézusom.
"a saját keresetemből jóformán nem vehetek semmit, amit szeretnék"
Nincs rendelkezési jogod afelett a bankszámla felett, amire a fizetésed érkezik? Ha van, vagy ha készpénzben kapod a fizetésedet, akkor pontosan arra költöd, amire te magad akarod, bármit beszélsz is be magadnak, bármilyen kifogásokat keresel is!
"zsarolnak, hogy míg itthon élek és eszek, addig nem fogok semmire költeni, aminek semmi értelme"
Zsarolnak... Elmondják a véleményüket, ami történetesen nem egyezik a tiéddel: szerintük nem jó, hogy arra akarod költeni a pénzt, amire.
Egyébként is csak rajtad múlik, hogy hagyod-e, hogy "zsaroljanak" vagy nem.
Van rá elég pénzed, hogy elköltözz, hiszen elég jól keresel, nem herdálod el a pénzt, és megtakarításod is van.
Gondold át, hogy mi fontosabb: hogy továbbra is otthon lakhass, vagy hogy ne kelljen a szövegelésüket hallanod. Bár mondjuk attól úgy is megszabadulhatsz, ha kb. csak aludni jársz haza...
"Más korombeli vígan éli az életét, akkor is, ha otthon élnek. Ez nagyon rosszulesik"
Rosszul esik, hogy mások vígan élik az életüket?... Talán ők tesznek érte, hogy vígan élhessék, te viszont...
1. Nézz kevesebb instát meg hasonlókat! És tudatosítsd még sokkal jobban, hogy amit ott látsz, csak a kirakat!
2. Mások azért élnek vígan, mert hajlandóak kommunikálni a szüleikkel, nem pedig úgy állnak hozzá, hogy
"Nem is nagyon beszélek velük", meg hogy
"bár nem mutatom különösebben, de haragszom rájuk mélyen".
Legalább mutasd ki, mondd el, magyarázd el nekik, hogy hogyan érzel, hogy felfogják! Ha képtelen vagy kommunikálni a saját szüleiddel, hogy vagy képes megállni a helyedet a munkahelyeden? Illetve: ha ott képes vagy hatékonyan kommunikálni, ahogyan ahhoz kell, hogy jól tudd végezni a munkádat, miért nem hiszed el magadról, hogy a szüleiddel is képes lennél hatékonyan kommunikálni, ha akarnál?
Ha túlságosan nehezedre esik, akkor tényleg költözz el inkább, akkor nem kell velük annyit kommunikálnod, mégis arra költheted a pénzed, amire akarod, és úgy élhetsz, ahogy neked tetszik - csak persze ennek meglesz az ára: nem fogsz tudni annyit félretenni, mint eddig, mert elég sok pénz el fog menni a bérleti díjra, és egy csomó szabadidődet kell majd olyasmire fordítani, amire eddig talán nem: házimunkára, ügyintézésre, ami eddig eloszlott hármotok között, úgy viszont mind rád vár majd.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!