Mit tudnék kezdeni apámmal?
Apám egy nagyon önző, kontrollmániás ember, aki mellett nem léphetek kettőt, úgy, hogy ne kelljen arról beszámolni, hanem arról zsummog 2 hétig legalább minden áldott nap. Pl: Elmentünk barátommal randira, nem mondtam meg, hogy elmegyünk egy másik településre. De csak max 2 órára. Most ki van akadva, mert miért nem tudott erről. Szerinte ő felel rólam. (20 éves vagyok) Nagyon felmérgesít ezzel, barátnőkkel is mindig ezt csinálta, az egészet megkommentálta, hogy egyik se való hozzám, ne beszéljek velük. Én naív tiniként hallgattam rá, most itthon nincs senkim miatta. Barátomat is nagyon sokat kommenteli, mert tudja, hogy egy idő múlva otthagyom őt miatta. Jelenleg egyetemre járok, még 1.5-2 évig nem opció a költözés sajna. Úgy vagyok vele, hogy legalább ennyit segítsenek amíg talpra tudok állni rendesen. Anyagilag nem terhelem le őket, mivel jól tanulok, van osztondijam. Szerencsére egyetemen messze vagyok tőle, ott rakás barátom van. Azért nagyon meg kellett szenvedjek, igaz, mivel az emberektől elszoktam. Itthon csak velük vagyok plusz a barátommal.
Minden áldott nap azért veszekedik, hogy nincsenek barátaim, csak kitatálom(!)azt, hogy vannak egyetemen is, mert szerinte az a barát, aki eljön a házadhoz. (250 kmt nem tudom ki olyan hülye hogy megtegyen, hogy eljojjon, csak hogy megismerje ezt a tüneményt) Nagyon idegesít már a felfogása, amikor ott vagyok egyetemen, konkrétan 10× telefonálunk naponta. Ez nagyon idegesít. Próbáltam meghúzni a határokat, megmondtam, hogy nincs időm rá most, de akkor jön a szokásos hiszti, hogy jó hogy a barátomra van időm(naponta keveset beszélünk, mivel dolgozik) és rájuk nincs. Konkrétan nem hagynak élni. Otthon a szobámant rendszeresen nézi, hogy kitakarítottam-e, mielőtt eljottem.
És a legjobb, hogy mikor a barátommal jöttem a múltkor megjegyezte neki: "Nekem férjhez menő leányom nincs" Azt hittem ott süllyedek el szégyenemben. Szerintem ehez semmi köze neki, már el tudom dönteni. Barátom is csak nagyot nézett, mert házasságról senki nem beszélt, és nem is fog egy jó ideig. Max összeköltözésről, ha befejezem az egyetemet, és lesz munkám.
Provokál, hogy megismerhesse a többi barátod, akik más városban laknak. Gondolja, hogy bebizonyítod neki, hogy igenis házhoz jönnek.
Nincs mit kezdjél vele. Mikor megteheted önnálósodsz.
Nézd, 2 okból kontrollál valaki: mert látja, hogy rossz úton vagy, vagy aggódik
Másik ok: elmebeteg és a kontrollvesztéstől fél, de veled igazán nem törődik. Tehát leszarja az egészéged, hogy mid fáj, mit eszel, egészséges ételt e, nem akar rád költeni, járhatsz lyukas cipőben, DE tudni akar mindent rólad! Ez már nem szeretet!
Ezt te tudod legjobban, hogy melyik kategória!
A mai ferfiak elég selejtesek genetikailag, mint a túltenyésztett harci kutyák!
Semmit. Mindig magunkkal vanndolgunk nem a másikkal. Ehhez kellenek eszközök, megküzdési stratégiák. Aki arra érdemes, azzal az asszertív kommunikáció, aki pedig nem érdemes, annál a keményebb határhúzás.
Esetedben a különválás lesz, mert más nincs, az önbizalomhiányod miatt. Érdemes már most ebbe tenned az energiáidat, tegyél félre, dolgozz és költözz. Senkit nem lehet megváltoztatni. Ezt tudod kell.
Egyetemista, és olyanokat ír, hogy megkommentál...
Apád bolond, de a minimum, hogy megmondod, hova mész.
4-es mi bajod ezzel a szóval? Nem tudsz elmenni mellette, mi?
Szerintem nem kéne neki beszámolni mindenről is. Elég annyit tudnia, hogy elmentem a barátommal, majd jövök. Nem az a kategória vagyok, akire kell vigyázni 0-24ben. Ő se tartozik nekem beszámolóval, én se neki.
És akkor? Hogyan tervezel változtatni? Merthogy nem ezen az oldalon lesz a megoldás, az biztos.
Vagy kinek a válasza lett a befutó?
Elárulom. Senkinek. Mert nincs benned érzelmi tartalék, az fut az agyadban, hogy apád egy tekintélyszemély, meg kell neki felelni.
Ha ennyire gáz a helyzet, akkor passziváltass, irány egy meló, albérlet, szobabérlet és majd folytatod a tanulást.
De persze, azt nyilván nem. Jöhet rá a kifogás, várom.
Menj el dolgozni, keress pénzt, bérelj lakást, legyél önálló, ne vedd fel neki napi tízszer a telefont. Az egyetemet folytatod majd, ha stabilizálódik a helyzeted.
Ha nagyon fontos az egyetemen maradnod, menj diákmumkázni. Ha ezt is szabályozza apád 250 km-ről, menthetetlen vagy. Ha nehéz az egyetem es nem tudsz dolgozni, akkor tarts ki, már csak pár év.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!