Miért nem veszik komolyan egyes szülők a gyermekeik betegségeit ?

Nem tudom, nálunk eléggé normálisak ilyen szempontból, sőt. Még az az idegesítő, hogy túlféltenek. Viszont nekem is volt olyan, hogy hulla voltam, mégis elküldtek iskolába, mert "színészkedem". Ugyan azt a vírust elkapták ők is, 3 napig ki se mentek a házból, olyan betegek voltak. Karma jó dolog😄

De ha már felnőtt vagy, és tudod magadnak a betegségedet intézni, nem értem hol itt a probléma. Nem muszáj azt egyél, amit ők adnak.

Bocs, hogy ezt írom, de nagyon sötétek a szüleid.

Beszélnék az osztályfőnökkel, vagy az iskolapszichológussal, hogy segítsenek ebben, mert ez komoly dolog.

Úgy tűnik sajnos nem egyedi eset.És sokaknál fordul elő

Szerintem a kényelem,illetve pénz is szerepet játszik ebben.

Sose fogom megérteni ezeket..

Lehet így, hogy csak húst eszel peldaul (amikor van) körítés nélkül, több pénz megy el, nem laksz jól olyan hamar, lehet gond a pénz az ételre, es azt szeretnék, hogy edd amit ők.

Ha tudod mi a bajod, ne akard ezt idiótákkal megértetni föltétlenül. Elég ha te tudod! Hülyekkel hiaba tárgyalsz, idő és energiaveszteség!

Inkább túrázz, sétálj!

Szomorú, hogy sokan így élnek a csakádokban, érzelmi kapcsolat nélkül, idegennekként!

Akkor ezek a kapcsolatok nem is léteznek, csak fizikális síkon!

Az igazi kapcsolat lelki!

Nem tudom. Őszintén nem tudom. Talán kényelmetlenség, nekik kellene alkalmazkodniuk hozzád, az meg ugye már "nem fér bele".

Ismerek olyat, akit az anyja állandóan elzavart betegen iskolába, mert szerinte csak szimulált. Pedig nem olyan, soha nem tettette magát betegnek. Volt, hogy kiesett a padból, a tanár küldte haza. Anyja meg visszazavarta. Vannak ilyen hibbantak. Nem akarnak ápolni, nem akarnak táppénzre menni, mert akkor kevesebb lesz a kasszában, stb.

Mert érzéketlen szarok, ezen nincs mit szépíteni. Empátia, elfogadás nulla. Mártíromság, hogy másnak nem lehet baja, csak nekem jeligével.

Én laktózérzékeny vagyok, egy kanál tejtől felpuffadok, mint egy 3 hetes vízihulla, nem megyek vécére 1 hétig, vagy éppen hasmenésem lesz. És ezek csak az enyhébb tünetek. A családban vannak, akik szerint ez nem is olyan komoly dolog, vagy éppen egyek sütit, mert csak 2 deci tejföl van benne. Az emberek nem is akarják megérteni. Én már feladtam és elfogadtam, hogy az embereknek ennyire vagyok fontos, ezentúl így állok hozzájuk én is. Anyukám, barátnőm és férjem szerencsére nagyon figyel erre, meg amúgy én is IR-es is vagyok, ők azok, akik számítanak, a többivel már nem küzdök. Ha a te helyedben lennék, főznék magamnak, feltéve, ha lenne saját keresetem. Hány éves vagy?

Mit várunk az egyszeri emberektől, ha a kórházban a diabetológus is olyan tanácsokat ad egy frissen diagnosztizált, de már inzulinos cukorbetegnek, hogy csak napi x fehér zsemle megengedett. Fehér zsemle!

A kórházi menüben a terhességi cukros kismamák ugyanazt a félbarna kenyeret kapják kockasajttal, mint a többi. De nekik kis cetlire írják a nevüket.

A cukorbetegség pedig elég régóta ismert. Ehhez képest az IR nem is értelmezhető sokak számára.