4 hetente hazalátogatni kevés szerintetek?

Ne haragudj de nekem már az furcsa hogy neked anyádék otthona a haza, meg a család, nem a tietek. Nekem úgy tűnik bemesélted magadnak az elején hogy jó lesz, gondolom a férjé a ház, mert akkor nem így fogalmaznál. Őszintén én sem örülnék ha akkor találnád ki hogy nem jó itt amikor megvan a ház, ott a gyerek. Mert ezt tudtad előre. Nekem fél éves korában örültem ha luk van a s.ggemen , vagyis már ép luk van..érted na..nem még költözésen agyaljak. Nem azt mondom hogy éld itt le az életed, hanem hogy várj egy kicsit. Most jól jön a segítség még hidd el. Az meg nem normális dolog hogy állandóan anyádéknál legyetek, nem is életszerü. Jöhetnek ők is amúgy, de szerintem te azért mennél meet útálsz itt lakni és menekülnél. Őszintén én sem szeretnék ott lakni ahova párom való, nem a szülei miatt hanem hiányozna a " nyüzsgés" ami itt mwgyeszékhelyen van. De ezt tudtam magamról. Megjegyzem 0 segítségünk van, de ezért nem költöztünk volna el. Persze jó lenne sűrűbben latni a családot, meg ha valaki egy órát élvinné sétalni néha ( borzasztó alvó, reggel kb faradtabban kelek mint feküdtem) de akkor meg mi szenvednénk. A köztes településre költözésnek semmi értelme. Mi ha úgy vesszük így vagyunk, mindkettő család kb 150km tőlünk. Sürűn így sem járunk. Hidd el fárasztó lenne állandóan utazni, ugyanúgy nem mennetek. Ha meg ennyire zavar hogy a másik család állandóan rajtatok csüng, szabjatok határt.

Lehet hogy anyósék a nyakukon ülnek, 32es, de a kérdező pont ugyanezt akafja a saját anyjáékkal.

32 Nyilván nem lehet kierőszakolni a megszeretést, de azelőtt is kitalálhatta volna mielőtt odacuccolnak. Most mit tegyen a férj? Az ő szemszögéből ez olyan hogy inkább ő költözzön anyós mellé. A fél éves babával a nyakukon kezdjenel el házat árulni stb..hát én nem örülnék. Az igazság az hogy sem a kérdező sem a férje nem képes f.ngani sem a szülei nélkül..