Miért ennyire kőbe vésett, kényszeres, feszült esemény fiatal pároknál a gyerekfürdetés?

Túlzol.

De, azért leírok egy saját sztorit. A másfél éves fiunkat mindig az édesapja fürdette, mert már mindenórás voltam.

Egyszer pont visszahívták a fürdés időben a munkahelyére. Kb. két órát volt távol. Addig a gyerkőcöt megfürdettem, lefektettem. Nem sírt, beszélni még nem tudott. De hiába simogattam, hiába énekeltem az altatókat még a fejét se tette le, csak ült a kiságyban mint egy bagolyfióka, hatalmasra nyílt szemekkel és nézett rám.

Hazajött a férjem. Látja, neki se fekszik ám le, csak néz szomorúan.

Kikapta az ágyból, kicsit benedvesítette a kádban, törlés, pizsi: azonnal elaludt.

Amit ezzel mondani akarok: a kicsi gyerekeknek fontosak a rutinok.

Sőt nem mindegyik ilyen nyugis, mint nálunk a nagy, van aki ilyenkor képes egy órán át bömbölni.

A gyerekes élet úgy kezdődik, hogy ha rendszert akarsz az életébe vinni, akkor a saját rendszeredet be is kell tartanod.

Nyilván kell a rendszeresség,meg mindkét szülő vegye ki a részét,de manapság divat túlzásba vinni mindent...

Biztos azt hiszik traumatikus élmény lenne a gyereknek,ha anya vagy apa egyedül fürdetné neadjisten egy félórával előbb vagy később...

Nem kényszeres, csak a rituálé része. Nalunk játszótér fürdés vacsi alvás a menetrend. Ha csúszik a fürdés akkor az alvás is. Nem tragédia de ne kísértsük a sorsot🙂.

Apukák meg azért sietnek haza, mert mint nálunk is gondolom ott is apás progi. Meg tudom fürdetni, de miután vele vagyok egész nap ( és ejjel csak velem nyugszik meg) jól esik hogy abban a 15 percben nem nekem kell pesztrálni. Úgyhogy apával játszótér utána pancsi van.

Esetleg vizsgald meg, hogy ahol ezt latod, mennyit van otthon az apuka es mennyire veszi ki a reszet a gyerek koruli teendokbol?

mert oriasi ritkasag, ha anyuka rohan haza, mert az apuka varja miert nincs idoben otthon? :-)

Amig nem.lett gyerekem en se ertettem mi ez a gyerek furdetesre otthon kell lennem (tipice kisbabas apukak kocsmai lelecelesenek mentegetozos mondata:@D).

De aztan felfogtam:

1. a furdetes az elso es egyetlen igazan olyan dolog, amit az apuka kepes lenne egyedul megcsinalni a sajat mar icike picike babajaval is.

2. a baba majd kesobb a kisgyerek napirendjenek egy olyan sarkallatos reszeve lehet es javasolt is tenni, ami rituale az esti lefekveshez, a kesobbi egeszseges testapolashoz, vagy hat evekig sokszor ez egyfajta kozos csaladi program vagy epp ellenlezoleg ez egy kizarolag apa-gyerek program.

Apa-gyerek(ek) programma akkor szoktak tenni es valik azza, ha peldul az apuka napkozben vegig dolgozik es csak estere er haza es ez a hetkoznapok egyetlennolyan tevekenysege, ahol gyreszt aktivan be tud segiteni az anyukanak a gyerek gondozasban, masreszt a gyerekevel minosegi idot tud egyutt tolteni.

Ok persze mikor picike es meg kb jatszani se tud, hat inkabb egy apolasi feladatnak tunik, de jobb helyeken az egesz nap a siros vagy nem siros, de szoptatott, tapszerzett, pelenkazitt eleg monoton napi teendokbol az apa egy kicsit idot biztosit az anyukanak, hogy akkor menjen el vagy csak bambuljon ki a fejebol,amig o megfurdeti a kicsit.

Alarendeles is lehetseges, de az meg sokszor csak abbol jon, hogy a gyerekek nehezen alszanak el, ha nincs meg az esti rutin. Es az anya igenis ragaszkodik az esti furdeshez...lasd valaki irta a cuki bagolyszemmel ulo gyereke esetet:-D.

Anyukamek idejeben is ez volt, a mi idonkben is ez volt, es majd az u okaim idejeben is ez lesz.

ugyhogy no para a lefektetes elotti furdes oriasi esemeny...ha valak erre hivatkozik akkor engedd haza. Ha ezt latod suru elnezesek kozepette huzz haza, mert ideje tavozni.

Hehe, férjem egyik kollégájánál így van, elmesélte az egész rituálét, és mondta, hogy nagyon örül, hogy én normális vagyok. :D Kisfiunk 3,5 hónapos, eleve nem fürdetünk minden este, és nálunk csak kb. az első 2 hónapban volt, hogy együtt fürdettünk, leginkább csak praktikumból, mert így gyorsabb, egyszerűbb. Nagyméretű babakád, bele ilyen szűkítő vagy mi, és ilyen fém tartóra megy rá a nagykádra: míg ezeket a férjem előveszi + vizet ereszt addig én a gyereket előkészítem. Utána a ketten együtt mossuk le, kb. felezünk, én fejtől derékig, apa lábujjaktól derékig, aztán ő fogja/fordítja úgy, hogy én a hátulját is le tudjam mosni, aztán én fogom a kifogót, ő beleteszi, én beviszem a szobába, ő leengedi a vizet, kiöblíti a kádat stb., közben én törölgetem a gyereket, aztán ő is becsatlakozik, kicsit bohóckodunk vele, míg megszárogatjuk, felöltöztetjük, aztán vacsi és alvás.

Férjem 2 hónapig itthon volt velünk a szülés után, és mióta dolgozik azóta van olyan, hogy este ő fürdet egyedül, míg én lazítok (vagy házimunka), vagy míg az egyikünk kutyát sétáltat addig a másik fürdet, mert most nyáron a 2 esemény kb. egy időben esedékes, és megint csak praktikussági okokból, hogy haladjon az este. De egyedül macerásabb, a gyerek szépen hízik, nehéz, és rúgkapál rendesen, így egyre nehezebb egyedül a kádon belül, de a víz fölött tartani + a mosógép tetejét le kell pakolni és odatenni a kifogót, arra megy rá a vizes gyerek a fürdés végén, mert egyedül nem lehet megoldani a kivételét, meg mindent sokkal jobban meg kell szervezni, mert nincs ott a másik, hogy elszaladjon valamiért vagy arrébtegyen valamit.

De nálunk férjem heti 3 napot home officeozik, szóval azért én nem vagyok annyira kizsigerelve, hogy megváltásként éljem meg azt a fél órát (vagy csak ritkán). :)

8-assal abban egyetértek, hogy sokszor az az ábra, hogy az anya egész nap egyedül van otthon, legalább ennyi időre legyen nyugta, bár tkp szomorú, ha TÉNYLEG csak ennyi időre veszi át az apa a gyerek gondozását. Azzal viszont nem, amit az 1-es pontban írt, mivel a szoptatáson kívül a férjem pl. MINDENT csinált a babával az első pillanattól kezdve (sőt, mivel császárral született, és saját szobánk volt, ezért a kórházban csak ő pelenkázta, mert a magas pelenkázón nekem nagyon kényelmetlen volt bármit csinálni). A 2. ponttal már egyet tudok érteni, az esti rutin kialakításában fontos szerepe van, ezért - meg mert lassan elkezd kúszni a gyerek a kutyaszőrös padlón - fogunk mi is átállni majd lassan a mindennapos fürdetésre.