Én vagyok a világ legrosszabb gyereke ha semmi kedvem ehhez?

21-es és 22-es nem kicsit szőrszálhasogatóak vagytok, biztos az eletben is mindenkibe beleköttök.

Egyre kevesebb ember akar HHH gyerekekkel foglalkozni, én büszke vagyok hogy ezt bevállaltam és rengeteget fogok ebből tanulni.

Nem 9 éve oktatok... tisztában vagy vele hogy jelenleg a PhD 4+1 éves? Akkor ki tudod számolni, hogy előtte a szakmámat kitanultam... viszont 9 év alatt pár diákmunkát leszámítva főleg csak az egyetemen voltam. Miért égtem ki? Mert itt nem becsülik/tisztelik a PhD hallgatókat, minden kulimunkát ránk bíznak, de közben meg a köszönöm szó aligha hangzott el. Nem egy egészséges munkahely.

19-es nagyon-nagyon kedves vagy! Hát, nem tudnak pár órára jönni, ahhoz kicsit messze laknak.

20-as, de ezzel támogatom magam, hogy jó messzire költöztem. Több okból sem szeretnem megszakítani vele a kapcsolatot, ennyire nem érzem szörnyűnek a helyzetet most már. Ritka találkozásokkal elviselhető. ;)

Kiemeltem a kèrdést, mert a helyzet némileg változott, és elég kellemetlen irányba.... Úgy lett, ahogy gondoltam. Cefet beteg vagyok sajnos. :( 2 nap múlva jönnének. Próbáltam elmagyarázni, hogy miért nem alkalmas ez így, rendet így nem bírok rakni, pihennem kell...

Kisebb huzavona után Közölte velem, hogy maradjak meg az egoista világomban, ahogy eddig se törődtem vele soha, a lakás amúgy nincs a nevem, vagy kezdjek el azon gondolkodni, hogy fizetem ki a tulajdonrészét, vagy fizetek neki 50 ezer forintot havonta közjegyzői szerződéssel, ha egy évben egyszer nem szállhat meg a saját lakásában nyaralni.

Én először azt hittem, amikor azt mondtam nem alkalmas, hogy csak viccel azzal, hogy fizessem a hotelét neki, hogy itt üdüljön 2 napot.

Aztán amikor még egyszer nyomatékosítottam hogy tényleg nem alkalmas ez a hétvége, keressünk másikat, akkor megint jött ezzel, hogy mikor nem használom már végre az ő tulajdonát, vagy mikor fizetem ki neki.... 6 éve vették ezt a lakást, mert azt mondtam itt maradok legalább 30 éves koromig (most vagyok 28) és a mester + doktori mellett ígyis-úgyis, ha nem a lakást, akkor egy albérletet, azt kellett volna fizessék, mert miből fizettem volna ki sajnos, még egy szobát se szinte. 22 éves korom óta önellátó vagyok így (persze ezt hülyeség kimondani, hiszen albérleti díj nélkül könnyű...) , de én ezt a lakást nem kértem, amióta megvan, lelkileg terrorizál ezzel, hogy nem az enyém, nekem ez nem jár, meg semmi sem, amíg ő él...

Megjegyzem ő nem kevés pénzt kapott a szüleitől, amikor annak idején házat vettek apuval. Ha nem kapott volna a szüleitől támogatást, akkor hitelt nem tudott volna felvenni.

Ennek a lakásnak teljes árának megvételéhez 8 millió önerő kell... ha csak az ő tulajdonrészét veszem, akkor 4 millió kéne nekem, hogy erre hitelt vegyek fel, de szerencsésebb az 5. Hát ennyim éppen nincsen. 2 év múlva meglehet.

Nem tudom, mit tehetnék, annyiszor felhozza ezt a poklot (mert valahol amúgy igaza van, de a stílusa az elviselhetetlen, majd' 1,5 órán át bőgtem apának a telefonban).

Persze, tök más lett volna, ha korrekten közli velem, hogy innen bármikor kirakhat és akkor másképp készülök anyagilag az életre. Megjegyzem neki az 50 ezer forintomra semmi szüksége. Az ő passzív jövedelme majdnem 1 millió forint havonta, nem dolgozik. Ez lenne idén a 3. Nyaralása és nem miattam jön ide. Soha a 6 év alatt egyszer sem akart meglátogatni amúgy.

Az én fizetésem 370 ezer forint lesz és ebből pont 50-et havonta el tudnék tenni hosszabb tàvú lekötésbe, pl: nyugdíjpénztárba. De adjam neki.

Saját ötletem, hogy mindenemet amit lehet, pénzzé teszem, ez 7 millió forint, a többi tulajdonrészét meg ahogy akarta, letörlesztem. Én sem hiszem, hogy ingyen járna nekem 17-18 millió forint értékű tulajdonrész, mert semmi okom panaszra, már ugyanebből a 370 ezer forintból albérletet fizet. Szóval abszolút igaza van. Támogatott eleget, ki lett nyalva a seggem.

Ezt már régebben is kigondoltam a töménytelen szidalmazásai és fenyegetései nyomán, hogy nem lesz más választásom, mint valahogy kifizetni őt, különben az életben soha nem hagyja abba, kaphatom ezt a fejemre életem végéig. Erre meg nincs szükségem, fizikailag és lelkileg is kikészít ez a f*szság.

A probléma ott van, hogy apa szerint neki rohadtul nem ez a baja, csak mindig kipécéz magának valakit. Én nem értek egyet ezzel, a mi viszonyunk midig is karcos volt, akármit mondok vagy kérek, azt mindig kifordítja. Ha semmit nem csinálok, azt is. Apa kijelentette, hogy egyszerűen megbolondult, megőrült, fogadjam el, hogy ezt hozta otthonról, az ő apjának is elment az esze, nem illik ilyet mondani, de hát azt látni kellett volna hogyan viselkedett meg élt élete utolsó 20 évében, és pont ugyanilyen dolgokat vágott gyerekei fejéhez, mint az anyám most az én fejemhez.

Ja, és apám hallani se akar arról, hogy kifizessem anyut. Csak a közős tulajdonokat válás után jogi útra lehet terelni. Én megmondtam apának, hogy ő ragaszkodhat ehhez, de csúnya per lehet belőle... persze ez már nem az én dolgom...

B opció eladjuk a lakást (legalább 3 millió forintot amúgy már ràköltöttem a karbantartására/felújítására), anyám megkapja a pénzét, ha ez teszi boldoggá, és apával szerzünk egy kisebb, kevésbé modernet, amit ki tudunk fizetni és abba anya se szólhat bele...

Mindegyik hercehurca egy pokol....

Mellékes megjegyzése amit szándékosan macskakörömbe tett "téged meg szeressen aki tud/elvisel".

Ezt is csak 100x hallgattam tőle 28 év alatt, ha nem többször. Nem unja meg.