Túl sokat várok el ?

Egyetemre járok ahol 950.000ft a tandíj félévente. Ezt 20 évesen én termelem ki részmunkaidős állással vagyok eladó, nyáron azaz most meg ilyenkor felmegyek 30órába(40be voltam de azt elakarom kerülni jelenleg mert új munkahelyet váltottam amit nem szeretek szóval szeptemberben váltok. Csak a szakmaigyakorlat miatt voltam képesváltani úgy hogy az előző helyemet szerettem nagyon).

Én tényleg mindent megteszek szerintem a jövőmért, az összes lemezemet eladtam és az összes dvd-met tudtam eladtam már(gyűjtő vagyok szóval ez nekem fáj) Ruhát se veszek max félévente,de ilyen tandíj mellett eleve minuszba vagyok mindig. Itthon lakok szerencsére, de a tandíjban anyám egyáltalán nem segít be,helyette állandóan vinteden rendel magának. Apám meg 3gyerekre(egyikkel se élek együtt féltestvérek) hivatkozva leszar. igazából. Én csak tényleg néha annyira elegem van. Egyáltalán minek vállalnak gyereket néhányan? Ha egy kicsit se segítenek benne. 20évesen azt hiszem realizáltam, hogy legyen proritási sorrendem az életben előszőr magamat szeretném eltartani majd csak aztán vállalok gyereket… ja és anyám nem képes elmenni dolgozni mert jó neki a takarító állás havi 100ért…..