Miért hiszi azt sok szülő, hogy a gyerek bizalmát nem lehet "eljátszani" ?

Azt tiszteld rajtuk, hogy ők a szüleid.

De ezt te úgyse érted meg.

"Azt tiszteld rajtuk, hogy ők a szüleid."

A tisztelet meg a bizalom nem ugyanaz.

Én tisztelem a szüleimet, mint a többi embert is körülöttem. Ennek ellenére én sem bízok meg soha apámban, mert ő is leígérte és lehazudta a csillagokat az égről, és 100 ígéretéből ha 1-2-t tartott be, akkor már sokat mondtam. Csak azért, mert szülő valaki, még nem elfogadott a részéről az, ha non-stop hazudik a saját gyerekének. Mi értelme van ennek? Ők is látják, hogy a gyerek csalódott, és kezdi a bizalmát a szülei felé elveszíteni, mégis folytatják az ilyen szülők a felesleges ígérgetéseket.

Ráadásul a gyerek is sokkal jobban fogja tisztelni a szüleit akkor, ha azok az ígérgetések és a hazudozások helyett vállalják azt, igazat mondanak a gyereknek és elmagyarázzák normálisan, hogy miért is van az, ami.

Mellesleg a (nagyobb) tiszteletet ki kell érdemelni, ez pedig hazudozással nem megy.

Én például sosem kérek segítséget apámtól (külön élek), inkább megoldom magam, vagy ha muszáj, fizetek valakinek. Egyszer meg is kérdezte, hogy miért nem tőle kérek segítséget, mire őszintén megmondtam neki, hogy akárhányszor tőle kértem, segítséget, az utolsó pillanatban mindig valami hülye hazugságra hivatkozva lemondta, így olyanra van szükségem, akiben meg lehet bízni.

Fel volt háborodva? Igen. Érdekelt? Nem. Saját magának köszönheti.

Nem tudom megérteni az olyan szülőket, akik állandóan hazudnak a gyereknek, meg folyamatosan megígérnek valamit, amit aztán nem tartanak be, utána meg tátott szájjal csodálkoznak, hogy a gyerek is ugyanilyen lesz, és hazudik a szüleinek. Amilyen a mosdó, olyan a törölköző.

Egy-két dolgot nem kéne elfelejteni a családtagok feletti ítélkezésnél.

Pl azt, hogy a szülő a saját gyerekén kénytelen megtanulni a szülőség mibenlétét. Biztosak lehettek benne, hogy a hetedik gyereknél már jobban csinálnák. Pechetekre ez ma nem divat, és így egyedül kell elvinnetek a balhét. És azt se felejtsük el, hogy a bizalom kényes jószág. Rászolgálhatsz 20 évig minden nap, ha csak egyszer hibázol, az megmarad az emlékezetben.

Másik oldal; a kamaszkor olyan, mint a részegség. Mindenki emlékszik, milyen szemét voltál, mekkora hülyeségeket csináltál, csak te nem. Nem tehetsz róla, kamaszkorban ez a dolgod; feszegetni a határokat, át- meg átlépni, hülyeségeket csinálni, és begyűjteni az érte járó pofonokat. Szóval amikor ítélkezel, jusson eszedbe, hogy te sem vagy egy bűn nélkül való szent. Hazudik az apád? Adott helyzetben MINDENKI hazudik, apád hazugsága csak azért veri ki a biztit, mert tőle mást vártál. Ő is azért csalódik benned olyan nagyot, mert azt hiszi, hogy rád nem érvényesek az atavisztikus törvények, te más vagy mint a többi, és eszedbe se jutna.