A rossz szülő-gyerek viszony biztosan mindig a szülő hibája, tőle ered? Lehet hogy a gyerek tett valamit, amiért kiérdemli?

Konkretan?

Amugy igen, mindig a neveles a donto. Mindenben. GYK: tulajdonsagot nem, hajlamot lehet orokolni. ;-)

Senki sem mondta, hogy csak a szülő a hibás minden ilyen esetben. Lehet a szülő hibás. De lehet a gyerek is. Nézőpont kérdése is.

A nagyanyám szerint a gyerekei a hibások a rossz kapcsolatért. Szüleim szerint az ő szüleik a hibások mindenért.

Speciel a mi esetünkben is-is hibások a rossz kapcsolatért véleményem szerint, de a szülő, vagyis nálunk a nagyszülő szerintem többet tett érte, hogy ez kialakuljon.

Igen, mindig a szülő hibája!

Sőt azt látom, hogy a legutolsó, semmirekellő trógert is segítik, támogatják.

A normális gyerekkel szemben, meg követelőznek, fenyegetőznek.

A szülő-gyerek kapcsolatba a gyerek az, aki "tisztán" érkezett.

Valamint amit 7-es is írt, a szülőknek van több tapasztalatuk.

Tehát igen, a szülők hibája a rossz kapcsolat.

Nos, igen, a szülő inkább felelős. Mintha vk kapna egy üres vásznat, amire azt fest, amit akar a megadott színekkel és ecsettel. Erre egy fertelmet pingál rá a beteg lelkivilága miatt.

De sok szülő is ugyanúgy el van b.szva, nekik is egy elcseszett gyerekkoruk volt, így az ilyenek piszok nehezen fognak normális gyereket nevelni. Ez generációs.

Ugyanakkor, semmi akadálya nem lett volna, hogy önismereti, gyereknevelési könyveket olvassanak, terápiára járjanak, mielőtt gyereket vállalnak, vagy párhuzamosan azzal, hogy legalább enyhítsék a károkat. De sokan agyilag még addig se jutnak el, hogy a nevelési módszerük egy rakás xar...

Szóóóval megint oda lyukadunk ki, hogy a szülők nagyobb hányadban felelősek az elcseszérért. Nem mondom, hogy 100%-ban, de olyan 70-30 arányban a szülők javára.