Szerintetek hibásak a szüleim hogy nem vették észre az asperger szindrómámat gyerekkoromban?
27 évesen 2 hónapja diagnosztizáltak már olyan szintű lett a problémám amivel foglalkoznom kellet és magamtól jöttem rá mi a gond amit utána pszihiaterem megerősített.
Egész addig valahogy kin szenvedések között de eleldegeltem kérdések nélkül.
Egész gyerekkorom egy antiszocialis szenvedés történet volt szüleim látták más vagyok mégis inkább úgy voltak vele boldoguljak ha tudok párszor eljutottam gyerek pszichológushoz a fura viselkedesem miatt de azok nem csináltak semmit csak szüleim nyugtattak.
Rengeteg fura dolgom volt amit szüleim láttak én biztos vagyok benne hogy sejtették mert nagyszuleim is gyanakodtak ilyesmire szuleim mégse jártak utána pedig főiskolát végzett nem buta szüleim vannak és a 2000 évek közepéről beszélünk amikor már volt ilyen hogy autizmus.
Rengeteg bennem a kétely sajnos mivel azt gondoltam normális vagyok sok olyan dolgot tettem ami nem volt normális és óriási bajba sodortam saját magam és mindez azért mert más vagyok.
Ha gyerekkorban kapok diagnózist lehet más lett volna az életem mindig ez jár a fejembe.





19-esnél a pont. Nekem is a végtelen önsajnálatod jött át, meg ugye az, hogy mindenki hibás mindenért is, csak te vagy szent és sérthetetlen mert aspergeres vagy. Magad írtad, hogy eljutottál jópárszor gyerekpszichológushoz, tudod oda csak szülői beleegyezés révén jutsz el, tehát a szüleid tettek azért, hogy teneked jobb legyen, nem is értem miért lennének a szülők hibásak; azért mert a szakemberek nem diagnosztizáltak? Ugyan már. Ha gyerekkorban kapsz diagnózist az összes gyerek a suliban körberöhögött volna, hülyéztek volna, csúfoltak volna, ezt garantálom; örülj, hogy enélkül megúsztad.
Az meg hogy tönkrement a házasságod, meg nyűg egy gyereket nevelni csak és kizárólag ti tehettek, ebbe ne keverj bele senkit, csak magadat és a párodat. Fejezd be a vergődést az önsajnálatot, mások hibáztatását és nézz magadba jó mélyen! Nem kell minden életképtelenségedet az Aspergerre fogni.










21,22 válaszonak igazán Van a kérdezö magára agata hogy Asperges és Most ezel takarozik felnöttként
Gyereként szülei elviték gyerekpszihologushoz IS.










Ismerősöm 36 évesen kapott diagnózist, miután a gyerekéről kiderült, hogy auti.
27 évvel ezelőtt még nem nagyon vizsgáltak ilyesmit, akkor volt a színtévesztés meg ESETLEG egy disz-re alapuló vizsgálat - már akit elvittek a szülei.
Ennyi.
De pl egy olyan alap sem, mint kazein vagy glutén.





3-as/9-es: ha valakinek VAN ilyen diagnózia, akkor KAP MEGFELELÖ fejlesztést, és könnyebben be tud illeszkedni a társadalomba, sokkal kevesebb problémája lesz!
Kérdezö: ez NEM a szüleid mulasztása, sajnos ma még MO-on rengetegen nem lesznek diagnosztizálva, a legtöbb helyen nem képesek erre.
26# enis így gondolom.aztan lehet onsajnalatnak tűnik de arra is lenne okom.
Nem érzem magam felnőttként sok döntést nem tudatosan hanem ösztönösen hoztam.
Meg büntető ügybe is keveredtem amiből ki tudja hogyan masszom ki.
Diagnózisom előtt nem láttam tisztán mi motivál és miért ilyen szenvedés az élet.
Amúgy kezelés nélkül már csak a tudat sokat jelentett volna hogy autista vagyok ezért vagyok más.
Így is piszkáltak zaklattak folyamatosan a felső évfolyamon általánosban semmit nem veszítettem volna vele.
Az is a baj diagnózis nélkül az emberben csak a harag és a gyűlölet nő a társadalom irányába és saját magad irányába is mert nem tudod mi gatol.
Diagnózis megmagyaraz mindent és így már reálisan tudom látni a saját képességeim határát.





#21: Egy diagnosztizálatlan autistát, aspergerest is kiközösítenek a csoportjában és az osztályában a furcsaságai miatt, sőt, még bántanak. is. Tudom, rólam sem nagyon tudták a többiek hogy mi van velem, egyszerűen csak buta és hülye voltam, és az iskolában meg kivételezett, mivel ezzel magyarázták a jó jegyeimet, nem azzal, hogy jó képességű vagyok.
Aztán, amikor magántanuló lettem, és terápiát kaptam, már jobban éreztem magam. De nem foglalkoztak a generalizált szorongással és az érzelmi disszociációt félrekezelték. Történtek ezek a múlt század utolsó évtizedében, illetve egy-két évvel azt megelőzően.
Kedves kérdező, érdemes lesz a gyerekedet is diagnosztizálni, így nem kell majd azon keresztülmennie, mint neked.










Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!