Szerintetek hibásak a szüleim hogy nem vették észre az asperger szindrómámat gyerekkoromban?

220# szóval igazságügyi pszichológusi vélemény csak egy előzetes vizsgálat egyáltalán szükség van e szakorvosi vizsgálatra?

Akor lehet azért mondta hogy lehet igazságügyi pszihiateri vizsgálat is lesz..

Gondolom szakorvos alatt pszihiatert értesz

224# jaj ne mond már hogy te ezt elhiszed hogy azonnal megmondja beszámítható vagy e ez hülyeség.

500 kérdéses tesztet toltottem ki plusz tintapaca teszt plusz 1 óra diktofonos beszélgetés .

Kizárt hogy bárki azonnal diagnózist kapjon ezt valaki megint csak ide írta.

A bűntettek elkövetése mögött általában személyiségbeli és környezeti tényezők állnak. Az igazságügyi pszichológus egy bűnelkövetőnél azt vizsgálhatja, hogy milyen gondolatok, érzelmek, viselkedésmódok ösztönözhették a bűntett elkövetésére. Ebben az esetben szintén a bíróság által megalkotott kérdések mentén készíti el a szakvéleményt. Azt is vizsgálhatja, hogy áll-e pszichés elváltozás a viselkedés mögött. A vizsgálat során különböző teszteket és interjú technikákat alkalmaz a minél hatékonyabb és pontosabb feltárás céljából. Fontos szerepe lehet a bírósági tárgyalás előtt és a folyamat alatt is. Egy-egy ügy esetében több igazságügyi szakértő véleményét is kérhetik, akár különböző területekről is. A filmekben és a sorozatokban megjelenített pszichológusokkal ellentétben, az igazságügyi szakértők nem szoktak a rendőrökkel együtt nyomozni, hanem a fent említett szerepkört töltik be az eljárás folyamán.

Ez találtam az igazságügyi pszihologusokrol igazából van jelentősége a diagnozisomnak mert ha kihozzák hogy van összefüggés akor korlátlanul lehet enyhíteni a büntetésem.

Mi a különbség a beszámítási képesség és a cselekvőképesség között?

A büntetőjog területén is fontos látni, hogy autizmusa okán egy személy – abban az esetben, ha bűncselekményt követ el – milyen fogalmi kategóriába tartozhat.

Fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra, hogy a Bűntető Törvénykönyv fogalomhasználata a "kóros elmeállapot" kategóriáinak meghatározásában sajnálatos módon nagyon idejétmúlt és súlyosan stigmatizáló. A kóros elmeállapot a cselekmény elkövetőjének beszámítási képességét érintheti, kizárhatja. A beszámítási képességet vizsgálva megállapítható, hogy az alannyá válás egyik feltétele, egyben a bűnösség egyik eleme, amely magában foglalja a felismerési és az akarati képességet. Nagyon fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra, hogy a cselekvőképesség kizárása illetve korlátozottsága fogalmilag nem feltétlenül esik egybe a beszámítási képesség hiányával és korlátozottságával.

Amennyiben az elmeműködés kóros állapota (ide tartozhat az autizmus) képtelenné teszi az érintettet a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék az érintett nem büntethető. Azaz nincs helye semmilyen szankció alkalmazásának. Nem lehet megállapítani a bűncselekmény elkövetését ilyen esetekben, és nem lehet büntetést kiszabni. (1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvből (továbbiakban Btk.) 24. § (1) Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában – így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban – követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.) Csak azokban az esetekben zárja ki a büntethetőséget, ha a beszámítási képessége az érintettnek kizárt. De abban az esetben, ha az érintett súlyosabb büntetendő cselekményt (pl.: személy elleni erőszakos bűncselekmény) követ el kényszergyógykezelése elrendelhető. (Btk. 74. § (1) Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni.)

A kényszergyógykezelés a kóros elmeállapot folytán nem büntethető személyekkel szembeni intézkedés, amelynek célja a társadalom védelme mellett a gyógyítás.

A beszámítási képesség korlátozottsága legfeljebb a büntetés korlátlan enyhítését eredményezheti. Jogszabályi meghatározásból következően csekélyebb jelentőségű, tárgyi súlyú, illetőleg gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt kényszergyógykezelésnek nincs helye. (Btk. 24. § (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a cselekmény következményeinek felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék).

Annak a kérdésnek a megállapításában, hogy a „kóros elmeállapot” – például az érintett autizmusa – kizárja vagy korlátozza-e az érintett beszámítási képességét a büntetőeljárás során az igazságügyi orvos szakértői véleménynek, pszichológus és pszichiátriai szakvéleményeknek van jelentősége.

A büntetőeljárási törvény értelmében a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha a terhelt siket, néma, vak vagy – a beszámítási képességére tekintet nélkül – kóros elmeállapotú. (A védő kirendelésének szükségességét lehet például azzal a szakértői véleménnyel igazolni, amelyet a gondnokság alá helyezési eljárásban szereztek be, ez a gondnoknál nagy valószínűséggel megvan.

1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről