Miért akarja anyám ennyire hogy diákmelózzak? és miért nem érti meg hogy szociális fóbiás vagyok ezért nem olyan egyszerű emberekkel kommunikálnom?

Hagyd a diákmunkát, ha úgy érzed hogy egyelőre csak szétszór, a tanulmányaidra koncentrálj. Így is nagyon nehéz ebben az országban, a tanulás az egyik kevés lehetőség, ami valami reményt ad a jövőbeli jóra.

Nagyobb gond, hogy a szorongás a tanulmányokat is megnehezíti, mert elveszi az emberből az erőt a tanuláshoz. A pszichológus az sokféle lehet, és ha olyant tudsz találni, aki jó pszichoterapeuta, akkor az sokat tud segíteni. Az ilyen kongitív- meg pszichoterápiakat érdemes nézni.

Érdemes a pszichológus és a jó tanulás dolgában a maximumra törekedni, ez a két fő dolog az, ami meg tud védeni Téged a jövőben, és valószinűleg Anyukáddal is ebben a két dologban tudsz elgkönyebben egyezségre jutni.

Én is ilyesmikkel küzdök gyerekkorom óta, az iskola viszont valamivel jobban ment, egyes dolgokat szerettem (nyelvek, természettudomnyok, irodalom), bár sajnos ezeket is megnehezítették a tanulási nehézségek. Valamennyire sikerült saját érdeklődés bevitelével, olvasmányokkal, gyakorlással a tanulást megtartanom vagy valamit utólag hozzápótolnom.

A pszichológus nekem valószinűleg kell (bár én is sokszor halogatom meg kihuzódzkodtam alóla), mert az engem érő gyerekkori sérelmek,bátalmazások emlékei és az ezek során szerzett személyiségzavarok valószinűleg nem múlnak el maguktól, pszichoterápia kell hozzá. Amerikaiaknak vannak remek pszicológusaik, rengeteg jó beszélgetős pszichoterápia, és azét több évtizde nálunk is egyre több a jól kézett pszichoterpapeuta. Ebben sajnos kellhet a családi segítség, még a fizetős szakember sem rossz ötlet, mert sok zavar sokkal jobban javul meg szakember segitsége mellett, mint anélkül és hosszu távon nagyon megéri.

A diákmunkát én személy valószinűleg szerint elengedném Neked, ha egyébként a hosszú távú dolgokban való előrelépések rendben vannak (tanulás, pszichoterápia). Ha ezekben tudsz előrelépni, akkor próbáld a dolgot megbeszélni szüleiddel, hátha engednek.

Orvosi segítséget kérni megalázó, de az nem, hogy bőven nagykorúként anyádon élősködsz, és eszed ágában sincs semmit sem kezdeni magaddal? Nyilván látja, hogy ha be is fejezed az iskoládat, akkor se szabadul tőled, ezért próbál már kicsit kibillenteni a komfortzónádból.

Ha koldulni kell, meg kéregetni, meg az utcán aludni, mert nem tudod magadat fenntartani, az majd nem lesz megalázó?